Visszavárjuk őket a dobogóra

Évek óta hölgyeink szállítják a magyar aranyérmeket, vagy legalábbis azok túlnyomó többségét a kajak-kenus világversenyekről. Valószínűleg így lesz ez az idén is. A holnap kezdődő szegedi világbajnokság előtt egyik férfiegységünkre sem foghatnánk rá, hogy versenyszáma egyértelmű esélyese. Ha választani kell, akkor talán a Kammerer Zoltán, Vereckei Ákos, Kucsera Gábor, Boros Gergely összetételű kajak négyestől remélhetünk a leginkább vb-címet.

Tavaly a Kammerer Zoltánnal kajak kettes ezer méteren szerzett vb-ezüst után Vereckei Ákos érdeklődésemre elárulta, csak Kammererrel, Kucserával és Borossal közösen lenne hajlandó átülni a négyesbe. A kvartett gondolata tehát nem az idén fogant meg, mégis részben a véletlennek, s kisebb meglepetésre éppen a Kammerer, Vereckei duó gyengélkedésének köszönheti a létét.
A két olimpiai bajnok az első hazai válogatón hajszálnyival alulmaradt Dombi Rudolffal és Kökény Rolanddal szemben, majd az ezt követő racicei Világkupán sem lapátolt meggyőzően. Amikor megkérdeztem tőlük, ha kettesben jól indul számukra az idény, akkor felmerül-e a négyes ötlete, Kammerer így felelt:
– Mindenki tudja rólam, hogy a négyes a szívem csücske. Ráadásul a férfiak között a teljes nemzetközi mezőnyt tekintve csapathajóban ugyanabban a számban még egyetlen versenyző sem tudott három olimpiát nyerni. (A hölgyeknél a nyolcszoros olimpiai bajnok, a visszatérést negyvenkilenc évesen ismét fontolgató Birgit Fischer négyesben, a férfiaknál pedig Gert Fredriksson szólóban triplázott – a szerk.) Ákossal mi lehetnénk az elsők. Nem hagyott nyugodni a gondolat, csak ki kellene próbálni ezt a négyest. Utólag nem bánom, hogy így döntöttünk.
– Szóba sem kerül – vette át a szót a kérdésre válaszolva Vereckei. – De nem mentünk jól, nem nyertünk párosban, s ez a négyes tényleg megért egy kísérletet.
Noha a hajó a belgrádi Európa-bajnokságon csak negyedik lett, Kammerer már akkor lelkendezett:
– Öt egység szinte egyszerre esett be a célba, ezért többet ér ez a szoros negyedik hely, mintha a győztestől egy hajóval lemaradva másodikok lettünk volna. – Három hét múlva pedig már így fogalmazott: – Ilyen erős négyessel 1999 és 2006 között minden versenyt megnyertünk volna. (Panaszra persze így sincs ok, az említett időszakban két-két olimpiai és vb-aranyat hoztak a mieink – a szerk.) Ám a nemzetközi mezőny hihetetlenül sűrű lett. Régen, ha rosszul eveztünk, akkor a németek mögött értünk célba, ha jól, akkor győztünk. Most már a döntőért is keményen meg kell küzdeni.
Első hallásra ez ijesztően hangzik, de nem alaptalan kijelentés. Először, tavaly a magyar négyes lemaradt a fináléról. Másodszor, az idén az új lebonyolítás okozhat váratlan izgalmakat. Pénteken az elő- és középfutamok között ugyanis csupán bő kétórányi szünet lesz.
– Az előfutamban mindenki tartalékolni fog. Emiatt viszont a középfutamban könnyen összekerülhet a hat leggyorsabb egység, ám futamonként csak három-három hajó jut tovább. Ha bekerülünk a döntőbe, akkor viszont biztosan meglesz a kvóta, mert ott már nem leszünk utolsók – beszélt a kilátásokról Kammerer.
Sári Nándor, a kvartett edzője elárulta, ha edzésen egyesben kétezer méteren Kammerer és Vereckei 7:40 percen belül teljesít, Kucsera csak három-négy másodperccel marad el tőlük, s Boros is nyolc perc alá kerül, akkor az aranyéremért lehetnek versenyben a tanítványai.
– Tudjuk ezeket az időket – jegyezte meg a felvetésünkre Vereckei. – Hiába, ért hozzá a mester. – S hogy mégis, ki fog nyerni, arra szarkasztikusan így felel: – Ahogy a tippmix a legtöbbet fizeti…
Nos, az oddsokat nem ismerjük, de a magyar éremre érdemes feltenni egy kisebb összeget. A sikerre annál is inkább szükség lenne, mert a 2006-os diadal óta a magyar négyes még a dobogóra sem fért fel. Márpedig erősödő konkurencia ide, gyilkos menetrend oda, ezt elvárjuk a mieinktől.