Arc(üreggel) a vb felé

2009-ben egyéni világbajnok volt, tavaly Világkupa-döntőt nyert, évek óta ott öttusázik a legjobbak között Marosi Ádám. Az idén is kiválóan versenyzett az angliai Eb-ig, ahol viszont a lovaglásnál történt büntetése visszavetette a mezőny végére. Mint mondja, e fatális eseten lelkileg már túljutott, de másfél hete arcüreggyulladást kapott, így betegségből lábadozva – s egyelőre londoni olimpiai kvóta nélkül – vág neki a csütörtökön kezdődő moszkvai vb-nek.

Kiváló idénykezdet, majd kudarccal végződő Eb után, a világbajnokság előtt hogyan sikerült a testi-lelki ráhangolódása, következhet az újabb hullámhegy? – fordultunk Marosihoz.
– A végén sajnos csorbát szenvedett a felkészülésem. Pont úgy, mint a szezon elején a brazíliai edzőtáborban, most Tatán a legnagyobb melegben, valószínűleg a légkondicionáló miatt megfáztam, de ráedzettem. Aztán úgy tíz napja kiderült, hogy krónikus arcüreggyulladást kaptam, kétszer fel kellett szúrni, a Szent László-kórház fül-orr-gégészeti osztályán tették rendbe, egy hétig szinte semmit nem edzhettem. Antibiotikumot is szedtem, s még egy adagot kiviszek a vb-re, hátha szükség lesz rá. Úgyhogy jelenlegi állapotomban egyelőre az a biztos, hogy elutazom Moszkvába, a többit meglátjuk.
– Ebben a helyzetben nem lenne jobb, ha kihagyná a vb-t?
– Nagyon sok munkát végeztem el, ezt nem szeretném veszni hagyni, s remélem, átlendít a nehézségeken. Jó kis idény ez, jobb, mint a tavalyi, nem akarnám így lezárni.
– Viszont a jó kis idény Európa-bajnokságán, ahol nyolc londoni olimpiai kvóta talált gazdára, egy fatális esetnek köszönhetően kudarcot vallott. Ez nem nyomasztja most?
– Nem, mert húztam egy vonalat magamban. Úgy érzem, részben önhibámon kívül történt az egész, hiszen nem ugrattam többet a lovaglás bemelegítése alatt, tehát jogtalanul kaptam a büntetést, viszont utána nem kellett volna olyan sokat, kilencet vernem a lovammal, ez már rajtam múlt. Annyi minden történt már velem a pályafutásom során, ilyesmi még soha, de úgy érzem, inkább megerősített az eset. S újra arccal előre nézek.
– Arcüreggel…
– Hát igen, ez a betegség nem hiányzott, de úgy vagyok vele, akarok csinálni egy normális versenyt, aztán majd kiderül, mire megyek vele. Teher mindenesetre nincs rajtam.
– Úgy sincs, hogy még nem szerzett olimpiai kvótát? Mondjuk, ha nem most a vb-n, de jövőre valahogy, például a világranglista alapján szinte biztosan kivívja az indulási jogot.
– Bízom benne, amikor meg az idei londoni Vk-döntő előtt annyira hajtottam a győzelemre, hogy egyből kvalifikáljam magam az olimpiára, a nagy akarásnak nyögés lett a vége. Tehát most nem érdekel a kvóta. Erre persze mondhatják, hogy mekkora pofája van ennek a Marosinak, de nem erről van szó. A sikeres vb-szereplés önmagában elég komoly célkitűzés.
– Moszkvában egyébként jól szokott szerepelni?
– Mondhatjuk, hiszen tavaly Világkupa-döntőt, korábban meg junior-vb-t nyertem itt. Tehát nem a helyszínen fog múlni.