Erős vezetőkre várva

Európa bajban van. Az egyre mélyülő pénzügyi válság leküzdéséhez, s a belső együttműködés elmélyítéséhez erős vezetőkre van szükség. Ahhoz pedig, hogy az unió a világ egyik meghatározó geopolitikai pólusává váljon, ennél is több kell, elengedhetetlen a párbeszéd Oroszországgal. Röviden így foglalható össze a prágai „agytröszt”, a Fontes Rerum által Közép-Európa, az EU és az új Oroszország címmel szervezett konferencia előadóinak végkövetkeztetése.
Jelentős mértékben függ Európa jövője az euró sorsától. A rendező „agytröszt” vezetője, Jan Mládek közgazdász, egykori miniszter szerint a közös valuta túléli a megrázkódtatásokat, de sok függ Németország hozzáállásától. Laura Bianconi olasz szenátor utalt rá, hogy minden a Lehman Brothers bedőlésével kezdődött, s most a pénzügyi spekulációk által is gyengített Európai Unió küzd a válsággal. Szergej Szerebrennyikov, a moszkvai Nemzetközi Integrációs Intézet igazgatója ezzel kapcsolatban lapunknak arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió nagyjai által eddig lekezelt közép-európaiak e nehéz helyzetben jobban állták a sarat, mint sok régi tagország, s ez növelheti megbecsülésüket.
A felszólalók egyetértettek abban, hogy a válságból a kiutat csak erős, bátor döntésekre képes vezetők találhatják meg, s Európa ugyanígy abban érdekelt, hogy a biztonsága zálogaként, s hatalmas piacként is fontos partnernek tekintett Oroszországnak szintén karakteres elnöke legyen. Természetesen Vlagyimir Putyinról van szó, akinek visszatérése a Kremlbe, mint a Berlusconi pártját a szenátusban képviselő Laura Bianconi sokak nevében aláhúzta, a multipoláris világrend erősítését, s az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő Európa egyesítését segíti. Szerebrennyikov ehhez hozzátette, az eurázsiai térség két pólusa a legkönnyebben a gazdaság nyelvén értené meg egymást. A moszkvai elemző kiemelte azt is, hogy a félelem szót Oroszország kapcsán már el kellene felejteni, nem szabad leragadni a múltban, hanem előre kell nézni, hiszen Európa egyesítése, az együttműködés Oroszországgal az utolsó esély az unió számára, hogy a világpolitika komoly szereplőjévé váljon.
Az euró válsága mellett Németországgal egyetemben Oroszország a Közép-Európa jövőjét érintő előadásokban is fontos szempontként bukkant fel. A cseh előadók fóbiája elsősorban Németország kapcsán volt jól érezhető. Vladimir Spidla exkormányfő ugyan valahol az orosz elemző tételét igazolva szintén a félelem megközelítésében viszonyult Moszkvához is, a helyzetet elemezve azonban felhívta a figyelmet arra, hogy hibázunk, ha Oroszországot potenciális szuperhatalomnak tekintjük.
Ján Carnogursky volt szlovák miniszterelnök szerint a csehek a lengyelek régi hibájába esve Németországgal és Oroszországgal szemben mindig valahol a távolban próbálnak maguknak szövetségest szerezni. Úgy vélte, Európa még mindig fél Oroszországtól, ezért aztán most is abban bízik, hogy Moszkvában gyenge elnök kerül hatalomra. Václav Havel nevét kiemelve lapunknak utalt arra is, hogy régiónkból sokan váltak az Oroszországgal versengő Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok eszközeivé. Azt ajánlotta Közép-Európának, hogy saját érdekeit tartsa szem előtt, s erősítse a gazdasági kapcsolatait mind Berlinnel, mind pedig Moszkvával. Közép-Európa esélyét latolgatva kiemelte, nem szabad abszolutizálni a jogi szabályozásokat, a térség középpontjában lévő két országnak, Szlovákiának és Magyarországnak meg kell találnia a közös hangot, mert vitájával nemcsak önmagának, hanem az egész régiónak árt. A nagyok felé kacsingató Varsót pedig óva intette, mondván, csak álmodik arról, hogy Berlin és Párizs egyenrangú partnere lesz. Az új vezetők figyelmébe ajánlotta, hogy a lengyelek valódi partnerei Közép-Európában vannak.

Továbbiak az mno.hu-n