Formálódik az uniós költségvetés

Lényegesen javult a magyar diplomácia felkészültsége, sok száz, ezer szakember szerzett tapasztalatokat, melyeket a nemzeti érdekérvényesítésben lehet felhasználni, és természetesen komoly kapcsolati tőke halmozódott fel – így összegezte hazánk európai uniós elnökségének legfontosabb hozadékait tegnap a külügyminiszter az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti meghallgatásán. Martonyi János hangsúlyozta: fontos, hogy az általunk kezdeményezett ügyek továbbra is előrehaladjanak, mert ezek sikere a jövőben is kapcsolható lesz Magyarországhoz. A magyar és a lengyel elnökségek miatt 2011 az európai integrációs folyamatban közép-európai év lett, bizonyítva, hogy a térséget komolyan kell venni – mondta.
A készülő többéves uniós pénzügyi terv kapcsán Martonyi közölte: noha a hatáskörök kibővültek, a keretösszeg közel azonos a jelenlegivel, azaz a tagállamok nemzeti jövedelmének egy százaléka. Hét-nyolc tagállam szerint ugyanakkor az összeg éppenséggel túl sok. A számunkra fontos kohéziós és mezőgazdasági politika finanszírozását a jövőben is biztosítani kell – szögezte le a külügyminiszter, elismerve, hogy ezeken a területeken kevesebb pénz áll majd rendelkezésre, mivel olyan új prioritások is vannak, mint a kutatás-fejlesztés illetve a kül- és biztonságpolitika.

Külügyi offenzíva. A magyar alkotmányozásról, az új egyházügyi törvényről, a kettős állampolgárságról, az őszi parlamenti ülésszak várható témáiról, illetve a szlovák nyelvtörvényről folytatott megbeszélést Prőhle Gergely többek között Thomas Markert velencei bizottsági főtitkárral és Thorbjörn Jagland európa tanácsi főtitkárral. Az EU-kapcsolatokért felelős helyettes külügyi államtitkár lapunknak elmondta, a Külügyminisztérium mindent megtesz, hogy ezeknek a vezető európai fórumoknak elmagyarázzák, milyen folyamatok zajlanak jelenleg Magyarországon, épp azért, hogy ezen testületek ne indítsanak monitoringeljárást Budapesttel szemben. (MN)