Keresés
Magyar Nemzet
2019. október 18., péntek, Lukács napja
Archívum, Archívum - Magyarnemzet
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/archivum-magyarnemzet/egy-betiltott-56-os-kiallitas-budapesten-5095232/

Egy betiltott ’56-os kiállítás Budapesten

A Harcoló város címmel tervezett kiállítást az Inconnu független művészeti csoport 1986-ban Budapesten. Az ÁVH és a szovjet megszállók elleni harc hőseinek emléket állító képzőművészeti kiállítás szervezését a rendőrség folyamatosan akadályozta, szervezőit fenyegette, majd a kiállítás megnyitása előtt az összegyűlt műveket elkobozta. Korabeli dokumentumok felidézésével betekinthetünk a hanyatló Kádár-rendszer kultúrpolitikájának működési mechanizmusaiba.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 30. évfordulója alkalmából 1986 nyarán pályázati felhívást bocsátott ki az Inconnu független művészeti csoport. A pályázatra beérkező képzőművészeti pályamunkákat A harcoló város címmel kívánták kiállítani 1986 októberében Budapesten egy magánlakásban. Ez lett volna az első olyan külföldi és magyar művészek munkáit bemutató képzőművészeti kiállítás Magyarországon, amit az 1956-os forradalom és szabadságharc és a harcoló „pesti srácok” emlékére rendeznek Kádár János regnálása idején. Már nyílt meghirdetése is botránykő volt. A tabuk döntögetésében és szertefoszlatásában fontos szerepet játszott az Inconnu művészcsoport a nyolcvanas években. (Elegendő utalnunk itt az 1985 októberében az Artéria Galériában Krassó Györggyel közösen szervezett ’56-os megemlékezésre, ahol többek között Rácz Sándor, Pákh Tibor, Mécs Imre emlékezett a forradalom eseményeire és a megtorlás áldozataira, vagy az 1989-ben általuk felállított kopjafákra a 301-es parcellában.)

A Harcoló város pályázati felhívásának szövege egyszerre jelent meg Magyarországon szamizdatban (a Nagy Jenő kiadásában megjelenő Demokratában), magyar emigráns lapokban (a párizsi Irodalmi Újságban) és amerikai újságokban (New York Review of Books). A felhívásra azonban nemcsak pályamunkák érkeztek. A magyar hatóságok, feladva korábbi megengedő magatartásukat – amikor megelégedtek a besúgói jelentésekben rögzített megfigyeléssel az Inconnu által Molnár Tamás lakásán működtetett Artéria Galéria 1984–85-ös rendezvényeivel kapcsolatban – akcióba léptek. Folyamatosan akadályozták a postán érkező küldemények továbbítását, majd rendőrségi elbeszélgetések során 1986. szeptember 26-án megfenyegették a szervezőket, Molnár Tamást és Bokros Pétert, hogy kitiltják őket Budapestről, ha a tervezett időben rendezik meg a kiállítást. A szervezők a pályázati idő meghosszabbítása mellett döntöttek, és a kiállítás megnyitásának elhalasztására kényszerültek. A postai úton érkezett, a hatóságok által lefoglalt pályamunkák miatt a személyes szállítási csatornákat kellett mozgósítani. A rendőrség szoros hálózati ellenőrzés alatt tartotta az Inconnu csoport tagjait, a „Frederich” nevű titkos megbízott rendszeresen jelentett a kiállítás szervezésének előkészületeiről. Az 1986. december 18-án tartott házkutatás során Nagy Jenő szamizdatkiadó lakásán az Inconnu pályázatára beérkezett műalkotásokat koboztak el. Így ismét halasztódott a kiállítás megnyitása. Végül 1987. január 28-án ifj. Philipp Tibor lakását rendezték be, aki ellen „Csaló” fedőnéven évek óta bizalmas nyomozást folytatott a BM III/III-as osztálya. A kiállítás anyagát azonban néhány órával a megnyitó előtt lefoglalta a rendőrség.

Erről az akcióról a korabeli rendőrségi jelentés így ír: „Az Inconnu csoport 1956-os ellenforradalom emlékére meghirdetett »Harcoló város« című kiállításának megakadályozása céljából 1987. január 28-án helyiségellenőrzést hajtottunk végre a rendezvény helyszínén »Csaló« (bny) budapesti lakásán. Az akcióra a kiállítás meghirdetett időpontja előtt került sor, amikor a »képzőművészeti alkotások« már elrendezve a helyükön voltak. Az akció keretében lefoglalásra került 43 db kiállítási tárgy – fotók, grafikák, festmények, térplasztikák és egyéb »alkotások« –, melyek túlnyomó többsége ellenséges tartalmú volt, és hatásuk fokozottan érvényesült a gondosan megtervezett összkép következtében. A lefoglalt tárgyak – Philipp jegyzőkönyvben is rögzített kijelentése szerint – az Inconnu »művészcsoport« tulajdonát képezik. A képzőművészeti »alkotásokon« kívül az intézkedés során lefoglalásra került 130 db különböző, többségében ismert szamizdat kiadvány, amelyeket árusításra készítettek elő. A kiállítás megnyitójára mintegy 50-55 fő jelent meg – köztük az »ellenzék« vezető alakjai, akik körében az akció általános megdöbbenést keltett, mivel hittek abban, hogy a nyugati ellenséges propaganda által »oltalmazott« kiállítást a hatóságok nem merik megakadályozni. A rendezvény »hivatalos« részét – szerveink intézkedése ellenére – megtartották. A megnyitót Molnár Tamás mondta; a kiállítási tárgyak helyére az intézkedésről szóló határozat és jegyzőkönyv fénymásolt lapjait akasztották. Az eseményről és a helyszínen megfogalmazott tiltakozó nyilatkozat szövegéről még aznap tájékoztatták a Reuters hírügynökség bécsi tudósítóját és Krassó Györgyöt. Ennek alapján a SZER a késő esti órákban hírt adott az eseményről. Tervezik, hogy a bécsi utókonferencia résztvevőit és az Amnesty Internationalt is tájékoztatják. Szeretnék elérni, hogy a pályázaton részt vevő külföldiek tiltakozzanak a magyar hatóságoknál műveik elkobzása miatt.”

A beérkezett és a magyar hatóságok által elkobzott munkákat magyar, angol, amerikai, holland és jugoszláv művészek küldték be. A hatósági intézkedésekkel megakadályozták azt a tervezett aukciót is, aminek eredményeként az értékesített művekből befolyó összeget a Szegényeket Támogató Alap (Szeta) gondozottjainak segélyezésére fordíthatták volna. A kiállítás helyszínén Molnár Tamás bevezető szavai után Radnóti Sándor megnyitója és Solt Ottília felszólalása hangzott el, az elkobzott műalkotások hűlt helyén a megjelentek a rendőrségi határozatok fénymásolatait olvashatták – derült ki Krassó György londoni tájékoztatásából a Párizsban megjelenő Irodalmi Újság egykori olvasói számára.

A magyar tömegtájékoztatási szervek a Szovjetunióban meghirdetett gorbacsovi glasznoszty (nyíltság) szellemében nem adtak hírt a rendőrség eme sajátos kultúrpolitikai missziójáról. Még másfél éven keresztül tovább folytatódott a szamizdat ellenségesnek, radikálisnak és szélsőségesnek nyilvánított csoportjai és mérvadó személyiségei ellen a hatósági hajsza. Házkutatások, könyv- és folyóirat-elkobzások, pénzbüntetések jelezték, hogy a hanyatló kádári hatalom továbbra is rendőri eszközök bevetésével kíván rendet teremteni, és ellentéteket szítani a szamizdatos ellenzék tagjai között.

A szamizdatkészítők közül Nagy Jenő, Vétek Mária és kiskorú gyermekeik, valamint az Égtájak Között című lap munkatársai (Talata József, Bognár Mikolta, Diószegi Olga, Keszthelyi Zsolt, Bartók Gyula) szenvedték el a hatósági zaklatások legsúlyosabb formáit a nyolcvanas évek második felében. Keszthelyi Zsoltot, akinek induló önálló szamizdatlapját lefoglalta a rendőrség, a katonai szolgálat megtagadása miatt 1987-ben bíróság elé állították, elítélték és bebörtönözték.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

Kocsis Máté: Jól teljesít a gazdaság
A kétnapos kihelyezett frakcióülésén a családvédelmi akcióterv végrehajtásáról és bővítéséről, a gazdasági növekedés fenntartásának lehetőségeiről és a Magyar falu programról is szó volt.

Poszt-trauma

Abortusz mint prevenció
A szimbolikus ügy nem tartozik a főpolgármester kompetenciája alá.

Poszt-trauma

Meddig tarthatja meg ebül szerzett pozícióját Mohács polgármestere?
Nagyon erős felkiáltójel került a végül „megválasztott” Csorbai neve mellé.

Poszt-trauma

Balos tempó Budapesten
Karácsonyék ennyire félnek?

Poszt-trauma

Kispest-Zugló végállomás
Lackner nyakig benne van a Karácsony-kampányban.

Bujkál Lackner és Kránitz

Drogpartik Kispesten
A Magyar Nemzet által nyilvánosságra hozott hangfelvételek szerint több kispesti szocialista politikus is rendszeresen kábítószert fogyaszthatott.

Fűt-fát

Karácsony keresztbe tehet az állatkert fejlesztésének
Fűt-fát ígér Karácsony Gergely. Megválasztásakor bedobta, hogy leállítja a Liget Budapest projektet. Ezt tegnap úgy korrigálta, hogy a Városligetben nem kaphat új épület építési engedélyt.

Aktuális

Kártyaszoba
Több mint százötven éve annak, hogy a legjelentősebb magyarországi kártyakészítők 1868. november 28-án aláírták az Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat cégalapító okiratát.

Fricz Tamás blogja

Itt járt „Európa” a budapesti kampányban
Több magyar ellenzéki politikus is részt vett egy találkozón a romkocsmák környékén, amelyet többek között a Vote4Budapest, illetve a Night Embassy of Budapest szervezett.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …