Óriási szakadék a nyugdíjak között

A XII. kerületben a legmagasabb, a Mórahalmi járásban a legalacsonyabb az átlagjuttatás.

Járási szinten még nagyobb különbségeket találunk. A legkisebb – százezer forint alatti – összeget az alföldi és észak-magyarországi járásokban élő nyugdíjasoknak utalták. Ezen belül a Mórahalmi (93 123 forint) és a Csengeri járás (93 532) nyugdíjasai kapták a legkevesebbet. Az ország legjobban élő nyugdíjasai főváros XI. és XII. kerületében laknak: a Hegyvidéken 164 ezer forint az átlagos öregségi nyugdíj, majdnem dupla annyi, mint a határ menti dél-alföldi kistelepüléseken. A fővárosi nyugdíjasok mellett a Budakeszi, a Tiszaújvárosi, az Érdi, a Dunakeszi, a Szentendrei, a Veszprémi, a Pilisvörösvári és az Oroszlányi járásban volt kiemelkedően magas, 130 ezer forint feletti az átlagnyugdíj. Fontos megjegyezni, hogy a járások 80 százalékában az országos átlagnál alacsonyabb az ellátás átlagos összege, vagyis csupán hazánk ötödében élnek viszonylag jól a nyugdíjasok. Nemcsak az átlagnyugdíjakat vizsgálta a KSH, hanem azt is, hogy az ország egyes részein hányan élnek nagyon alacsony és hányan magas nyugdíjból. A főváros ebben a szempontrendszerben is kiválóan szerepelt: arányaiban Budapesten kaptak a legkevesebben százezer forint alatti öregségi nyugdíjat (mindössze a jogosultak 23 százaléka), és itt van a legtöbb 150 ezer forint feletti járandóságú nyugdíjas is (38,7 százalék). Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében azonban sajnos sokkal rosszabb a helyzet: itt az érintettek fele havi százezer forintnál kevesebb összegből kénytelen élni, és az idősek csupán 13-14 százaléka kap 150 ezer forintnál magasabb ellátást.

A „nők 40” keretében nyugdíjba vonulóknak 2016 januárjában átlagosan 119 457 forintot utaltak. Ebben az ellátási formában is Budapesten volt a legmagasabb a folyósított havi összeg (144 273 forint). Legkevesebbet a Somogy megyei nők kapták, ők 37 ezer forinttal csekélyebb összeget vihettek haza. A negyven év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulási lehetőséggel egyre több nő él, tavaly tizenhétezren kapták meg újonnan az ellátást, így 2016 januárjában már 139 639-en kaptak nyugdíjat ezen a címen.

Ugyancsak a nyugellátások körébe tartoznak a rehabilitációs és rokkantsági ellátások, ezek összege jóval alacsonyabb az öregségi nyugdíjnál. Az ilyen ellátást kapó közel 376 ezer embernek átlagosan 69 399 forintot folyósítottak 2016 első hónapjában, 1640 forinttal többet, mint egy évvel korábban. Legmagasabb összeget a Komárom-Esztergom megyében és a Budapesten élőknek utalták, átlagosan 79 ezer forintot. Az e tekintetben is negatív rekorder Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ennél húszezer forinttal alacsonyabb összeget folyósítottak az érintetteknek.

Jelentősen különbözik az egyes megyékben a nyugellátást kapók ellátástípus szerinti megoszlása, ami az eltérő korösszetétel mellett egyebek között az adott megye gazdasági fejlettségével, foglalkoztatottsági és kereseti viszonyaival magyarázható. Azokban a megyékben, ahol alacsonyabbak az átlagjövedelmek, kedvezőtlenek az elhelyezkedési lehetőségek és a munkafeltételek, alacsonyabb az öregségi nyugdíj és magasabb az egyéb ellátást igénybe vevők aránya. A fővárosban, valamint a Dunántúl nyugati és középső megyéiben magasabb az öregségi nyugdíjasok aránya az átlagosnál, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 13 százalékponttal elmarad az öregségi nyugdíjasok aránya az országos átlagtól (75,7 százalék).

Külföldre 32,7 ezer embernek folyósítottak ellátást, 85 százalékuk öregségi nyugdíjat kapott. Legtöbb ellátás Németországba érkezett, az ellátásukat külföldre igénylők 37 százalékának utalták ide a pénzét. Második helyen Ausztria állt, 3201 fővel.

Hozzátartozói nyugellátást 155 ezren kapnak. Ezen belül özvegyi és szülői nyugdíjban közel 85 ezren részesülnek. Jellemzően nők kapják ezt a támogatási formát. A hozzátartozói nyugellátás másik fő eleme az árvaellátás, ezt 70 346-an vették igénybe ez év elején.

Európai uniós összehasonlításban az öregségi nyugdíjak vásárlóerejét tekintve Magyarország 2013-ban – a legutóbbi méréskor – a tagállamok alsó harmadához tartozott. Összesen nyolc államot (Észtországot, Lettországot, Litvániát, Bulgáriát, Romániát, Horvátországot, Szlovéniát és Szlovákiát) sikerült megelőznie. Az átlagos bolgár öregségi nyugdíj feleannyi, míg a luxemburgi vagy az osztrák nyugellátás két és félszer annyi termék és szolgáltatás megvásárlására volt elég, mint a magyar. Bár a vásárlóerőt tekintve nem állunk jól, sokat elárul az állam nyugdíjjal kapcsolatos erőfeszítéseiről az aggregált helyettesítési ráta, amely a 65–74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50–59 évesek keresetéhez. Minél nagyobb a mutató értéke, annál erősebb a nyugdíj keresetpótló képessége. A ráta 2014-ben Magyarországon 62 százalék volt, ami a hetedik legmagasabb az Európai Unión belül, az uniós átlagot (56 százalék) messze túlszárnyalva.