Mint azt Görcsös Ferenc mondta, 2002-ig jól működő földtörvény alapján lehetett termőterülethez jutni, most azonban teljes a káosz a Nemzeti Földalap körül. Emlékeztetett: a MAGOSZ az ötpárti egyeztetésen azt hangoztatta, hogy nem kíván hozzájárulni a földpiac megnyitásához a gazdasági társaságok előtt. A Borsod megyei elnök úgy fogalmazott: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az egyeztetések dacára döntést hozott, s ennek értelmében állattenyésztéssel foglalkozó hazai jogi személyek, belföldi jogi személyek és gazdaságok tulajdonosai, tagjai, alkalmazottai vehetnének magánemberként földet, miközben a földtörvényben rögzített húsz évről negyven évre emelnék a haszonbérleti jogot.
A pályázatot kiírták – tette hozzá Görcsös -, csak éppen a szendrői gazdák elővételi jogát kurtították meg azzal, hogy számukra teljesíthetetlen feltételeket szabtak a vásárláshoz. Kijelentette, bár folyamatos a párbeszéd az öt párt és az érdekképviseleti szervek között, az MSZP-hez közel álló befektetők megpróbálják kijátszani a földtörvényt, s a kiskapuk megnyitásával szereznek előnyt a gazdák rovására. Úgy fogalmazott: ez történt akkor is, amikor a Bábolna Zrt. által használt 5600 hektárnyi állami földulajdonra pályázatot írtak ki Szendrőben.
Molnár Oszkár, Edelény polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón rámutatott, rendkívül visszataszító események zajlanak szeptember 10-e óta, amikor elfogadta a parlament az új vagyontörvényt. Kijelentette: a szocialista akaratnak megfelelően az egész ország vagyona eladhatóvá válik, ráadásul szerinte a törvény kihirdetésével a Nemzeti Földalap, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az ÁPV Zrt. jogilag megszűnt. Egyelőre nincs törvényes szervezet, tette hozzá, így joghézag miatt nem lehetne pályázatot kiírni állami földek értékesítésére, így a szendrői 5600 hektárra sem.
Mezei Attila, a MAGOSZ Borsod megyei elnökhelyettese úgy véli, az eladásról szóló kiírás egyébként is jogszerűtlen, sérti ugyanis a térség gazdálkodóinak törvényben előírt elővásárlási jogát. Nem érti, vajon miért ez a nagy a sietség, hiszen van idő, nem volna szabad elkapkodni a termőföldek eladását. A köztársasági elnök szavaival élt, aki azt hangoztatta Tomoron a múlt héten, hogy a Cserehát lakossága megélhetését csak a mezőgazdaságra alapozhatja. Mindazonáltal úgy tűnik, a vagyonkezelő szervek figyelmen kívül hagyják a vidék érdekeit, mert ha nem így lenne, akkor a gazdáknak kínálták volna fel azt az 5600 hektár szendrői földterületet, amit egy, most még ismeretlen pályázó szeretne megszerezni.
(MNO)
