A parlament előtt lévő közpénzügyi új szabályozás biztosíthatja a folyamatos egyensúlyi gazdálkodást és elfogadása tovább növelheti a bizalmat Magyarországgal szemben, ezzel csökkentve az államháztartás finanszírozásának költségeit – mondta Veres János pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésén.
A pénzügyminiszter a költségvetés felelősségéről és a törvényhozási költségvetési hivatalról szóló törvényjavaslatot illetően a szakmai konszenzus, az ötpárti egyetértés fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: a fő célokat illetően egyetértés van a pártok között, a megfogalmazásról pedig az általános vita megkezdését követően is folytatják az egyeztetéseket.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta: ha ezeket a szabályokat 2002-től alkalmazták volna, az akár 40 százalékkal is csökkenthette volna az eladósodottság mértékét. Ugyanakkor aggályait fejezte ki a javaslat önkormányzatokat érintő szabályozását illetően, és úgy vélte, hogy jelenleg a javaslat még csak 60-70 százalékos készültségben van.
Veres János elmondta, hogy az új szabályok törvénybe foglalásán kívül szükség van az Alkotmány és az önkormányzatokról szóló jogszabály módosítására is. A parlamenti pártok a fő célkitűzésekkel egyetértenek, azaz azzal, hogy az Alkotmány egészüljön ki egy közpénzügyi fejezettel, illetve, hogy az önkormányzatok adósságszabályozása pontosításra szorul. A konkrét megfogalmazásban azonban még elérnek a vélemények.
A miniszter ismertette a javaslat főbb céljait, amelyek közül a reáladósság szabály biztosítaná, hogy az inflációval korrigált adósság mértéke ne nőhessen, a költségvetés elsődleges egyenlege csak pozitív lehet a tervezet szerint, ami az önkormányzatok esetében korlátozná a működési kiadásokra felvehető hitelek mértékét, nem korlátozná azonban a fejlesztési hitelfelvételt. A költségvetési hivatal „beárazná” a készülő törvények, módosító indítványok költségvetési hatásait, illetve véleményezné a kormány két évre előretekintő tervezési számainak megalapozottságát. A hivatal az Országgyűléshez rendelt önálló intézmény, a parlamentnek tartozik felelősséggel – tette hozzá.
Kovács Árpád elsősorban a hiányosságokra hívta fel a figyelmet. Elmondta: míg a költségvetés bevételi oldalánál az állampolgároknak, és a vállalkozásoknak súlyos szankciókkal is szembe kell nézniük, a kiadási oldalon a felelősségre vonás ma még teljesen hiányzik és ezt megnyugtató módon pótolni kell. Jogilag nehezen kezelhetőnek nevezte, hogy jelenleg ugyan az ÁSZ vizsgálja a minisztériumokban folyó tervezési munkákat, ami az ÁSZ kapacitásainak 5 százalékát köti le, a javaslat azonban nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy hogyan változik a helyzet.
Hozzátette: a továbbiakban kell megegyezni a hivatal jogosítványairól és javasolta, hogy ezek erősödjenek. A reál-eladósodottsági szabályt illetően úgy vélte jobb lenne az eladósodottsági mutató helyett kiadási plafonokban gondolkodni.
A számvevőszék elnöke hangsúlyozta, hogy a hivatal nem ellenőrző szervezet, ebből adódóan az ÁSZ nem éli meg vesztesként a javaslat elfogadását, de vannak hatásköri kérdések, amiket meg kell oldani.
Varga Mihály a költségvetési bizottság fideszes elnöke, az Orbán-kormány pénzügyminisztere – jelezve, hogy a szavazásnál a párt képviselői tartózkodni fognak – hangsúlyozta: a 2002 óta folyó felelőtlen gazdaságpolitika miatt kell ezzel a kérdéssel ma foglalkoznia a parlamentnek. A felelőtlen fiskális politika pedig együtt járt az állampolgárok és az EU szakértőinek megtévesztésével – fűzte hozzá.
Az ellenzéki képviselő emlékeztetett, hogy a költségvetési hivatal felállításának támogatását három feltételhez kötötték: az intézmény lehetőség szerint független legyen, minél kevesebbe kerüljön az adófizetőknek, és hatásköre tisztázott legyen. Ezeknek a feltételeknek Varga Mihály szerint nem felel meg maradéktalanul a javaslat, és túlzott sietségnek tartotta az általános vita megkezdését is, szavai szerint hagyni kellett volna időt arra, hogy mindenki kifejthesse véleményét még a vita megkezdése előtt.
Kijelentette: újabb „sóhivatalra” nincs szükség és kifogásolta a várható, 1,8 milliárd forintos költségek mértékét is. Javasolta: a kormány fontolja meg a 96 fős hivatal helyett egy három fős költségvetési tanács felállítását. A kormányzati felelősség tisztázása azonban Varga Mihály szerint nem megkerülhető, ezért erre olyan javaslatot nyújtanak be, amely szankciókat is tartalmaz.
(MTI)
Oroszország
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
