Illetékkel megsarcolt karácsony

Vagyonosodási vizsgálatnál zavarba jöhet az a magánszemély, aki nem tudja bizonyítani, hogy a revizornak szemet szúró értéktárgyát karácsonyra kapta ajándékba – ezért érdemes erről szerződést kötni nagyvonalú rokonunkkal is. A megajándékozottnak ugyanakkor illetéket kell fizetnie, ha az ajándék többe kerül 150 ezer forintnál.

Ugyan a statisztikai adatok szerint az idén jelentősen visszaesett a nem élelmiszert árusító üzletek forgalma – főként a tartós fogyasztási cikkek piacán –, a kereskedők mégis arra számítanak, hogy a karácsonyi ajándékozási szezonban helyreállnak a háztartási gépek és a szórakoztató-elektronikai eszközök eladási mutatói. Autónavigációs rendszer, játékkonzol, mp4-lejátszó, plazmatévé – a GfK Hungária Piackutató Intézet idei előrejelzése szerint ezek a luxuscikkek kerülnek a legtöbb magyar család karácsonyfája alá.

A lakosság egész évben kényszerűen spórolt, emiatt az idén új jelenséget figyeltek meg a szakértők: a nem „életbe vágóan fontos” eszközök, mint például új hűtőszekrény vagy televízió beszerzését a magyarok többsége hónapról hónapra halogatta, vagy a vételt mostanra, az év végi ajándékvásárlás idejére időzítette.

Napjainkban a boltok előre hozott akciókkal, kedvezményes árakkal és hitelekkel csábítják költésre a karácsonyi meglepetés után kutató vásárlót, aki könnyen hagyhat így több tíz-, sőt százezreket a kasszánál. Akár áruhitelből, akár készpénzből vásárolt „luxustermékkel” tervezzük megajándékozni a családtagokat, jó tudni, hogy ha a karácsonyfa alá 150 ezer forintnál drágább termék kerül, illetéket kell utána fizetni az adóhatóságnak. Erről a hatályos illetéktörvény rendelkezik.

Eszerint például egy drágább számítógép, mosógép vagy művészeti alkotás, netán összespórolt plazmatévé ajándékozásáról a vásárlástól számított harminc napon belül jelentést kell tennünk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak. A szóban vagy írásban bevallott ajándékozásról igazolást állítanak ki, az ezután megállapított illetéket pedig akkor is be kell fizetni, ha az adakozás a legszűkebb családi körben történik. Ekkor az ingóság számlával igazolt értéke alapján 11-től 21 százalékig terjed az illeték mértéke, a tágabb rokonság körében 15-től 30 százalékig, míg barát, ismerős, más megajándékozott esetén 21–40 százalék lehet a fizetnivaló, amelyet a megajándékozottnak kell teljesítenie.

Adószakértők szerint ennél olcsóbb tartós fogyasztási cikk esetén is érdemes ajándékozási szerződést kötnünk, mert ugyan az is illetékfizetési kötelezettséggel jár, ám ha a megajándékozott vagyonosodási vizsgálatba keveredik, szerződés híján magyarázkodhat, miből tellett neki „luxustévére”.

Thurzó Katalin

(Részletek a Magyar Nemzet 2007. november 29-i számában)