Gyurcsány most Bibót ajánlja mércének és közös nevezőnek

Politikai, morális és intellektuális értelemben Bibó István mérce, és közös nevezőt kell, hogy jelentsen a jobb- és a baloldalon – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke szombaton Budapesten a Személyes felelősség - kortársunk Bibó című konferencián.

Bibó István sok tekintetben közös pont lehetne Magyarország számára a demokratikus bal- és jobboldalnak, a tudós közelebb áll a baloldali hagyományokhoz, de baloldalisága lelki természetű, mintsem pártpolitikai – közölte a politikus a Táncsics Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány, valamint a Bibó István Társaság által szervezett rendezvényen.

A kormányfő szerint a Bibó István születésének századik évfordulójáig hátralévő éveket arra kellene felhasználni, hogy Bibó közös nevező lehessen Magyarországon. Gyurcsány Ferenc az ELTE jogi karának Bibó István Szakkollégiuma kapcsán megjegyezte: nem véletlen, hogy az 1980-as évek sok tekintetben baloldali indíttatású reformmozgalmának egyik jeles csoportja Bibó környékén kereste az elindulás lehetőségét. A miniszterelnök szerint a politikai gondolkodó életműve arra figyelmeztet, amit a baloldalon nem szoktak különösebben értéknek tekinteni, hogy a társadalmi, nemzeti közösség történelmi és nem tárgyi, megfogható kategória.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, Bibó István sokunknál, így nála is jobban tudja, hogy ha meg akarjuk érteni saját országunkat, egyszerre kell figyelni a történelmi folyamatokat és az intézményes viszonyokat. A politikus szerint ahogy a komolyzenében is vannak könnyen befogadható művek, mint Mozart Kis éji zenéje, úgy Bibó életművének is megvan a könnyen érthető része, a Kis éji zenéje. Példaként az antidemokratikus nacionalizmusról, a közösségért való egzisztenciális félelemről írott műveit említette.

Kende Péter politológus, a Bibó István Társaság alelnöke a politikai gondolkodónak az 1956-os forradalomban betöltött szerepét méltatta. Úgy fogalmazott: Magyarország ma a legjobb úton van afelé, hogy eltékozolja a forradalom örökségét. Nemcsak akkor nem lett ,56 az, ami lehetett volna, hanem 1989 után sem tudott azzá válni a magyar társadalom belső megosztottsága miatt – fűzte hozzá. Úgy vélte, 1989 lehetett volna a kiegyenlített, demokratikus társadalomépítés kezdete, amelynek Bibó István a híve volt. A miniszterelnök Kende Péter előadása után elhagyta a konferenciát, az MSZP választmányára sietett.

Vajda Mihály filozófus arról beszélt, hogy ha van Magyarországnak politikai gondolkodója, aki aktuális, és aki hosszú ideig aktuális marad, az Bibó István. Addig "égetően aktuális", amíg az ország megosztottságát meg nem haladjuk – tette hozzá.

Michael Ehrke, a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti képviseletének vezetője Bibónak A német hisztéria okai és története című műve kapcsán közölte: a hisztéria nem tűnt el Európából. Úgy vélte, Magyarországnak és Németországnak felelőssége, hogy a fennmaradt "balkáni hisztériákat" megoldja.

A rendezvényen jelen volt Göncz Árpád volt köztársasági elnök, a Bibó István Társaság elnöke.

(mti)