Homály fedi a Kehi működését

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tevékenysége a 2002-es kormányváltás után sok esetben a „párt ökle” szerepre hasonlított leginkább. Rendszeresen kezdeményezett az Orbán-kormány időszakát érintő vizsgálatokat, feljelentéseket tett, nemegyszer Keller László volt közpénzügyi államtitkárral karöltve. A vádak egyike sem igazolódott be. Arról viszont nem hallani, hogy a Kehi hasonló intenzitással vizsgálná a jelenlegi hatalom visszaéléseit.

Évek óta nem érkezett hír a nyilvánossághoz a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) működéséről, a jelenlegi kormányzati és közigazgatási szférának nincs egyetlen olyan ügye sem, amely elérné a Kehi ingerküszöbét. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hivatal honlapján nem találhatók ilyen jellegű információk. Nem tudni, hogy milyen területeken milyen vizsgálatokat folytat a hivatal, ezeknek mi az eredménye, az elmúlt másfél évben feltártak-e olyan szabálytalanságot, illetve törvénytelenséget, amely a jelenlegi kormányhoz köthető. A hivatal egyébként – honlapjának tanúsága szerint – „ellátja az államháztartási törvényben a belső ellenőrzési szerv számára meghatározott feladatokat, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások tekintetében az EU 2007–2013 programozási ciklusban az ellenőrzési hatósági feladatokat, valamint az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások tekintetében a kormányrendeletekben meghatározott ellenőrzési feladatokat”.

Van tehát munka bőven. Szerettük volna megtudni, hogy ezen sokrétű ellenőrzési feladatkör eddig milyen eredményekkel járt, de nem csak a honlaptól nem lettünk okosabbak. Az intézmény sajtóosztálya sem volt közlékenyebb. Két hét folyamatos telefonálgatás után sem sikerült egyetlen munkatársukkal sem beszélni. Végül a telefonközpontos segített: miután – érthetetlen módon – neki kellett elmondanunk, hogy melyik laptól és milyen ügyben keressük a sajtóosztályt, azt a választ adta: „Akkor küldjék el a kérdéseiket levélben.” Arra nem volt hajlandó válaszolni, kinek az utasítására akadályozza meg, hogy a Magyar Nemzet munkatársa közvetlenül beszélhessen a hivatal illetékesével. A hivatal tevékenységét érintő kérdéseinket szerdán el is küldtük; „soron kívüli választ” ígértek. Ilyet azonban tegnapi lapzártánkig nem kaptunk. A hivatal a nagy titkolódzás miatt egyébként nemrégiben meg is ütötte a bokáját: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ugyanis közérdekű adatok eltitkolása miatt támadta meg a Kehit. A bíróság decemberben jogerősen a TASZ-nak adott igazat.

A Kehi korábban – a 2002-es választások után – gyorsan alkalmazkodott az új kormány igényeihez: egy – még az Orbán-kabinet idején megkezdett, de a Medgyessy-kormány regnálása alatt befejezett – vizsgálat eredményét „némileg” megváltoztatták: a Gyurcsány Ferenchez köthető, balatonőszödi kormányüdülőt érintő, zavaros privatizációs ügyben a Kehi jelentése végül az állapította meg, hogy nem történt szabálytalanság. A jobboldali kormány idején történt informatikai beszerzések ügyében viszont hadjáratot indított a szervezet, számos törvénytelenségre híva fel a figyelmet. Az ezek nyomán tett feljelentéseknek végül nem lett elmarasztaló eredménye. A 2006-os választások előtt előkerült egy ugyancsak a Kehinek tulajdonított dokumentum, amely azt „igazolta”, hogy az Orbán-kabinet túlkonszolidálta a Postabankot, a feltáró jellegű vizsgálatokat pedig az akkori kancelláriaminiszter, Stumpf István állította le. Ennek az ügynek sem lett folytatása, pedig a szocialista–szabad demokrata tandemnek nyilván jól jött volna. Hiábavaló erőlködésből tehát nem volt hiány. Eredményből annál inkább.

Bodacz Balázs