– A növekvő alapanyag- és energiaköltség, a dolgozók bére, a megnövekedett járulékok és a szállítás folyamatosan emelkedő költsége elviszi a hasznot – mondta Ilonka Boldizsár, aki szerint mindez például saját cége esetében azt jelenti, hogy legalább 10-15 százalékos áremelést kell elfogadtasson a kereskedőkkel. Ha a jelzett áremelés átmegy a kereskedelmen, úgy információink szerint egy kiló fehér kenyér fogyasztói ára immár nemcsak eléri, hanem meg is haladja a korábban lélektani határnak tekintett háromszáz forintos szintet.
A pékszövetség elnöke kitért arra, hogy a múlt évben végrehajtott több áremelés összességében csak arra volt elegendő, hogy a megnövekedett lisztár nyomán a pékek ne veszteséggel termeljenek. Az ágazatot leginkább az energia folyamatos drágulása sújtja – mint arról korábban már többször beszámoltunk, a gazdasági tárca várakozásai szerint a liberalizált árampiacon a pékek 15-30 százalékkal drágábban juthatnak elektromos energiához, mint tavaly –, de jelentősen nőnek humán költségeik is. Az idén ugyanis a kötelező legkisebb munkabér a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetén havi 69 000 forintra, a legalább középiskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkaköröknél két év szakmai gyakorlat, illetve ötvenéves életkor alatt havi 82 800, a szakmai gyakorlattal rendelkezőknél, valamint 50 éves életkort elérők esetében havi 86 300 forintra emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, tavaly novemberre vonatkozó adatai szerint éves összehasonlításban a liszt és dara fogyasztói ára közel hatvan százalékkal emelkedett, miközben a kenyér ára 21,5, a péksüteményekké pedig közel 20 százalékkal drágult. A pékszövetség elnöke kitért arra is, hogy az áremelések miatt nem esett vissza a kenyér fogyasztása, vagyis szerinte azokat a lakosság elfogadja, így szerinte a pékek elé a legnagyobb akadályokat éppen a profitot zsebre vágó kereskedők gördítik. Rávilágított: miközben a pékek a túlélésre játszanak, addig van olyan kereskedő, amely akár 80 forintot is keres egy kenyéren. A jövőre nézve nem túl biztató, hogy az energia és a liszt mellett a gabona is jelentősen drágult – méghozzá világszinten.
Ez azért érdekes, mert a gabonakészletek eközben emelkedtek, ami az árak letörését indokolta volna. Azonban a két legdinamikusabban fejlődő gazdaság, Kína és India a fellendülésnek köszönhetően a saját lakossági fogyasztásukat is megtöbbszörözték. Ez az élelmiszerek esetében főként a húsnál mutatkozik meg, amihez viszont több állat tartása szükséges, számukra viszont ezáltal jóval több gabona is kell az etetéshez. A két ázsiai ország húsfogyasztása nem a népességnövekedésnek köszönhetően nőtt számottevően, hanem az étkezési szokások megváltozása miatt. A gazdasági növekedésből származó kedvezőbb vásárlóerő többek számára tette lehetővé a hústermékek megvásárlását. A gabona mellett a kukorica ára is rekordszintre emelkedett a múlt évben.
Ezt nagy valószínűség szerint a takarmányt alapanyagul használó bioetanolipar fejlődése magyarázza, ami egyben az alapanyagként, de élelmiszerként és takarmányként használt növények minden eddiginél nagyobb keresletét. A magasabb élelmiszerárak világszerte felhajtották az inflációt, ennek mértéke azonban országonként eltérő volt. A gazdag országokban több mint 5, míg a feltörekvő országokban több mint 11 százalékkal drágultak a fogyasztói árak az idei év során, egyes államokban pedig most mérik az elmúlt évtized legmagasabb inflációját.
Dénes Zoltán
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
