Népszerűbb lett Budapesten a Fidesz az MSZP-nél

Átvette a vezetést a Fidesz Budapesten a szocialisták előtt. Az ellenzéki párt a biztos szavazó pártválasztók között 46, míg a szocialisták 39 százalékos népszerűséget mondhatnak magukénak – derül ki a Medián tavaly év végén készített felméréséből. A budapesti lakosok többsége elégedetlen Demszky Gábor tevékenységével.

A 2006-os parlamenti választás óta a kormánypártok elveszítették támogatóik körülbelül egyhatodát, ám ez a visszaesés már az önkormányzati választások előtt bekövetkezett, és jóval kisebb volt az országos szinten mért változásnál. Igaz, a Fidesz támogatói sokkal elkötelezettebbek – 61 százalékuk állította, hogy biztosan részt venne egy most vasárnapi választáson, miközben az MSZP-szavazók körében csak 53 százalék ez az arány –, így a választani tudó „biztos” szavazóknál az ellenzék nagyobbik pártja egyértelműen vezet a nagyobbik kormánypárt előtt. A Fidesz támogatottsága 46, míg a szocialistáké 39 százalék ebben a körben – olvasható a median.hu-n.

A pártok közül választani tudók körében a Fidesz támogatottsága hat százalékkal nőtt a parlamenti választás óta, így 2007 végén a fiatal demokraták és a szocialisták támogatottsága nagyjából megegyezett, az SZDSZ az országos átlagnál jóval nagyobb, a többi párt pedig nagyjából annak megfelelő tábort tudhat maga mögött – áll az intézet felmérésében. A Fidesz 41, az MSZP 40 és az SZDSZ 8 százalékon áll ebben a szegmensben. A parlamenti választáshoz hasonló támogatottsági arányokat mutatnak a fővárosi közgyűlési szavazási szándékok is.

A szavazótáborok relatív stabilitása abból is látszik, hogy míg országos szinten a megszorító intézkedések bejelentése után az MSZP a hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportokban veszítette a legtöbb szavazatot, a Fidesz pedig itt szerzett leginkább új támogatókat, addig Budapesten a jobboldal továbbra is a budai belső kerületekben, a diplomások és a magas jövedelműek körében áll a legjobban – szerepel a kutatásban.

Közhangulat: Visszaesés Budapesten és az országban is

Az egész országra jellemző kedvezőtlen közhangulat kialakulásával párhuzamosan a fővárosban a főpolgármester munkájával való elégedettség is csökkent, ám az országos politika bizalomvesztésénél jóval kisebb mértékben. 2006 januárjában a fővárosiak átlagban a közepesnél valamivel rosszabbra, 100 fokú skálán mérve 46 pontra értékelték Demszky Gábort, azóta ez az osztályzat 7 pontot romlott, mégpedig az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok véleményváltozása miatt.

A lakosság rossz hangulata különösen az ország elmúlt évi teljesítményének értékelésében mutatkozik meg, ami az év végére – a saját háztartás helyzetének megítéléséhez hasonlóan – még a 2006-ban mérteknél is mélyebbre került. Sokat elárul a közhangulatról, hogy az ország gazdasági helyzetében decemberben már a megkérdezettek 77 százaléka látott romlást, és alig 3 százalékuk javulást.

A gazdasági helyzet megítélését a leginkább a pártpreferencia befolyásolja: a kormánypártok szavazóinak ítélete összességében a borúlátó tartományban mozog ugyan, de ők így is lényegesen optimistábbak az átlagosnál, míg a Fidesz szavazói a legkevésbé bíznak a gazdaság teljesítményében. Az év utolsó hónapjaiban bekövetkezett visszaesés ugyanakkor nagyrészt épp a kormánypártok szavazótáborának hangulatváltozásából adódott – a Fidesz szavazóinak értékelése szeptembertől lényegében nem változott.

A következő évi inflációra vonatkozó becslések átlaga az első félévben mérséklődött, de az őszi áremelkedések idején ismét feljebb kúszott Az előző 12 hónapban érzékelt drágulás mértéke hullámzóan alakult, de míg 2006-ban viszonylag alacsony szinten, jellemzően 13-16 százalék között mozgott, addig 2007-ben a megkérdezettek már 18-20 százalékosra becsülték

A munkanélküliségre vonatkozó becslések is viszonylag érzékenyen reagáltak az aktuális eseményekre, de az elmúlt másfél évet tekintve (különösen a jövőre vonatkozó becslések terén) mégis inkább fokozatos megnyugvás látható. A lakosság továbbra is a munkanélküliség mértékének emelkedését valószínűsíti.

Az elmúlt év során lényegében stagnált a hitelfelvételt tervezők aránya – a legrosszabb jövedelmi helyzetűek körében enyhén csökkent a hitelfelvételi kedv, de ezt ellensúlyozta a legjobb helyzetűek körében mért növekedés Talán a megszorítások hatása, hogy valamivel többen próbáltak a jövedelmükből félretenni, mint 2006-ban – igaz, a megtakarítás átlagos mértéke többnyire a háztartás jövedelmének 15 százaléka alatt maradt. Ezzel együtt kismértékben, de fokozatosan csökkent a vásárlási kedv is.

(median.hu)