Tb-kontroll: a szakszervezeteknek nem elég a kirakatszerep?

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hétfő ülésén nem derült ki, hogy az egészségbiztosítási járulék befizetői miként gyakorolhatnak majd kontrollt az egészségbiztosítási pénztáraknál.

MNO
2008. 01. 28. 15:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egészségbiztosítási törvényről folytatott konzultáció során Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: a munkavállalói érdekképviseleteknek a felügyelőbizottsági helyre nem mint egy tiszteletdíjas kirakati pozícióra van szükségük, hanem a pénztárak menedzsmentjének valóságos befolyásolását akarják elérni. Erre egy olyan testület is alkalmas lenne, amely a munkavállalói és munkáltatói tagjai véleményével hatást gyakorol a pénztárak vezetésére. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kijelentette: érdekképviseletük nem kívánja képviseltetni magát a parlament előtt lévő egészségbiztosítási törvényhez kapcsolódó semmiféle felügyelőbizottságban, mert ez asszisztálás lenne egy olyan formához, amivel eleve nem értenek egyet. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kegyet gyakorol, ha a befizetők kontrollját támogatja, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) konvenciója ugyanis egyértelműen előírja, hogy biztosítani kell a befizetők részvételét az irányításban, a döntésben.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint olyan megoldásra van szükség, amely végre változásokat hoz a korábbi pazarlásban, igazságtalanságban. Cáfolta, hogy a pénztárak rendelkeznek majd a járulékbevételekkel, annak csak 3,5 százaléka jelenti működési költségeiket, a többi pénznek a hatékony felhasználását szervezik.

A munkavállaló oldal több képviselője kifejezte: a konzultáció alapján sem változott álláspontjuk, továbbra is elutasítják a parlament előtt lévő egészségbiztosítási törvényt. A munkáltatói oldal a részletes vitában nem kívánt részt venni, mondván, hogy további véleményt csak a képviselői módosító indítványok alapján tud megfogalmazni. Antalffy Gábor ugyanakkor megjegyezte: a törvény országgyűlési beterjesztése előtt nem volt érdemi érdekegyeztetés, ez az egyeztetés nem sorolható majd a társadalmi párbeszéd sikerei közé. Különben neki is fenntartásai vannak a javasolt egészségbiztosítási forma üzleti jellege miatt. Csizmár Gábor és Horváth Ágnes egyaránt arra kérte a szociális partnereket, hogy a törvény végrehajtási rendeleteit, utasításait alaposan vitassák meg az OÉT-ben, erre kellő időt kívánnak fordítani. Csizmár utalt arra, hogy a korábbi OÉT-vélemények közül is többet tartalmaz a törvény. Az eredeti szövegváltozat, illetve az országgyűlés által elfogadott között igen nagy a különbség.

Gaskó István kifogásolta, hogy népszavazási kezdeményezésük tárgyában, amely az egészségbiztosítási törvényre vonatkozik, a kormány népszerűsítő kampányba kezdett. Szerinte senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy ilyen ellenkampánnyal befolyásolja a népszavazást. Ezért fontolgatják a jogi lehetőségek igénybevételét is. Csizmár Gábor erre reagálva elmondta: a népszavazást három témakörben írták ki, s ezek egyikében sem folyik népszerűsítő kampány. A Gaskó István által kifogásolt témában viszont még csak egy népszavazási kezdeményezésről van szó, nem pedig kiírt népszavazásról, tehát érthetetlen, hogy erről miért ne tájékoztathatná a kormány a lakosságot.

(mti)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.