Tb-kontroll: a szakszervezeteknek nem elég a kirakatszerep?

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hétfő ülésén nem derült ki, hogy az egészségbiztosítási járulék befizetői miként gyakorolhatnak majd kontrollt az egészségbiztosítási pénztáraknál.

Az egészségbiztosítási törvényről folytatott konzultáció során Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: a munkavállalói érdekképviseleteknek a felügyelőbizottsági helyre nem mint egy tiszteletdíjas kirakati pozícióra van szükségük, hanem a pénztárak menedzsmentjének valóságos befolyásolását akarják elérni. Erre egy olyan testület is alkalmas lenne, amely a munkavállalói és munkáltatói tagjai véleményével hatást gyakorol a pénztárak vezetésére. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kijelentette: érdekképviseletük nem kívánja képviseltetni magát a parlament előtt lévő egészségbiztosítási törvényhez kapcsolódó semmiféle felügyelőbizottságban, mert ez asszisztálás lenne egy olyan formához, amivel eleve nem értenek egyet. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kegyet gyakorol, ha a befizetők kontrollját támogatja, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) konvenciója ugyanis egyértelműen előírja, hogy biztosítani kell a befizetők részvételét az irányításban, a döntésben.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint olyan megoldásra van szükség, amely végre változásokat hoz a korábbi pazarlásban, igazságtalanságban. Cáfolta, hogy a pénztárak rendelkeznek majd a járulékbevételekkel, annak csak 3,5 százaléka jelenti működési költségeiket, a többi pénznek a hatékony felhasználását szervezik.

A munkavállaló oldal több képviselője kifejezte: a konzultáció alapján sem változott álláspontjuk, továbbra is elutasítják a parlament előtt lévő egészségbiztosítási törvényt. A munkáltatói oldal a részletes vitában nem kívánt részt venni, mondván, hogy további véleményt csak a képviselői módosító indítványok alapján tud megfogalmazni. Antalffy Gábor ugyanakkor megjegyezte: a törvény országgyűlési beterjesztése előtt nem volt érdemi érdekegyeztetés, ez az egyeztetés nem sorolható majd a társadalmi párbeszéd sikerei közé. Különben neki is fenntartásai vannak a javasolt egészségbiztosítási forma üzleti jellege miatt. Csizmár Gábor és Horváth Ágnes egyaránt arra kérte a szociális partnereket, hogy a törvény végrehajtási rendeleteit, utasításait alaposan vitassák meg az OÉT-ben, erre kellő időt kívánnak fordítani. Csizmár utalt arra, hogy a korábbi OÉT-vélemények közül is többet tartalmaz a törvény. Az eredeti szövegváltozat, illetve az országgyűlés által elfogadott között igen nagy a különbség.

Gaskó István kifogásolta, hogy népszavazási kezdeményezésük tárgyában, amely az egészségbiztosítási törvényre vonatkozik, a kormány népszerűsítő kampányba kezdett. Szerinte senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy ilyen ellenkampánnyal befolyásolja a népszavazást. Ezért fontolgatják a jogi lehetőségek igénybevételét is. Csizmár Gábor erre reagálva elmondta: a népszavazást három témakörben írták ki, s ezek egyikében sem folyik népszerűsítő kampány. A Gaskó István által kifogásolt témában viszont még csak egy népszavazási kezdeményezésről van szó, nem pedig kiírt népszavazásról, tehát érthetetlen, hogy erről miért ne tájékoztathatná a kormány a lakosságot.

(mti)