Tóth: Az NBH nem volt körültekintő az Egymásért-ügyben

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) nem a kellő szakmai alapossággal és körültekintéssel végezte az Egymásért alapítványhoz kapcsolódó munkáját – áll egyebek mellett abban a jelentéstervezetben, amelyet Tóth Károly, a két szervezet kapcsolatát és ennek esetleges nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló országgyűlési bizottság szocialista alelnöke juttatott el pénteken a távirati irodához.

Az Egymásért Egy-másért Alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló parlamenti bizottság január 29-i ülésére készített tervezetet az alelnök, ám várható, hogy a testület ellenzéki vagy esetleg SZDSZ-es tagja is készít javaslatot. Tóth Károly „összegző megállapításai” között szerepel: indokoltnak tartanák a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek részvételének szigorúbb szabályozását az alapítványokban és a társadalmi szervezetekben. Az alelnök szerint a vám- és pénzügyőrség felé jelezni kellene: végezzék nagyobb körültekintéssel a karitatív jelleggel behozott áruk kezelését, különösen abban az esetben, ha azok kereskedelmi forgalomba kerülnek.

A Pénzügyminisztériumnak szóló javaslat szerint át kellene tekinteni az alapítványok pénzkezeléséről szóló jogszabályokat. Tóth Károly tervezete továbbá szükségesnek tartja az alapítványok kereskedelmi tevékenységének áttekintését, szükség esetén annak szigorítását. A javaslatban szerepel az is: a vizsgálóbizottság megállapítja, hogy az alapítvány létrehozása során szerepet játszottak egykori és aktív nemzetbiztonsági múlttal rendelkező személyek is. A tervezet szerint az NBH-nak volt egyfajta törekvése a szorosabb kapcsolat kialakítására, de nem kellő szakmai alapossággal és körültekintéssel végezték el az alapításkor a szükséges ellenőrzéseket.

Utalt arra is, hogy az NBH vezetőinek megítélése szerint „alapvetően hasznos és eredményes volt” az említett kapcsolat, egészen a pénzügyőri vizsgálatok megindításáig. „A Bizottság megállapította, hogy érdemi kísérlet történt az Alapítvány részéről a Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító miniszterrel való kapcsolatépítésre, annak érdekében, hogy az Alapítvány által vitatott eljárásban kormányzati támogatást kapjon”, ugyanakkor „az is megállapítható, hogy a fenti kapcsolatépítési törekvésük rendre eredménytelennek bizonyult” – áll a dokumentumban.

A parlamenti bizottság legutóbbi, január 15-i ülésén Földesi-Szabó László, az alapítvány kuratóriumi elnöke egyebek mellett azt mondta: a szervezetet 2004-ben karitatív céllal hozták létre Nagy Lajos, az NBH egykori igazgatója „ötletére és kérésére”. Utalt azonban arra, hogy a megalakulás „igazi, mélységes tartalmáról” nem nyilatkozhat, mert az titoknak minősül. Az ülésen többször utaltak arra, hogy Földesi-Szabó Lászlót csempészéssel és sikkasztással is gyanúsítják. A vámosok még áprilisban áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a kuratóriumi elnök és más személyek ellen. Az eddigi adatok szerint 2005 és 2007 között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentes vámkezelést a Távol-Keletről származó konzervekre. Azt, hogy az ügy részleteit a közvélemény megismerhesse, nehezíti, hogy a képviselők a bizottság korábbi zárt ülésén számos olyan információt kaptak, amelyekről a nyitott üléseken az újságírók jelenlétében már nem beszélhettek.

(MTI)