Több ízben is arra kérte az MKOE a Pénzügyminisztériumot (PM), hogy vizsgálja fölül az általános forgalmi adóról szóló, 2007-ben megszavazott és 2008. január 1-jétől hatályos törvényt. A tárca azonban rendszerint válasz nélkül hagyta a szakmai szervezet észrevételeit. Az egyesület ezért úgy döntött, pontokba szedi az új áfatörvény mindazon szabályait, amelyek felfogásuk szerint jogbizonytalanságot okoznak. A tizenegy témakört taglaló dokumentumot két héttel ezelőtt juttatták el a PM-hez, ám a tárca ismét nem reagált a szervezet felvetéseire.
– Mivel a pénzügyi kormányzat szemmel láthatóan nem hajlandó módosítani a szakma által vitatott szabályokat, nem tehetünk mást, beadvánnyal fordulunk az AB-hez, és arra kérjük a bírákat, semmisítsék meg a kifogásolt rendelkezéseket – mondta Ruszin Zsolt. Az adójog szakértője szerint a törvény megalkotásakor a jogalkotók megelégedtek azzal, hogy az Európai Unió áfáról szóló irányelvének paragrafusait szó szerint fordították magyarra. Azzal nem törődtek, hogy bizonyos, más jogrendszerekben alkalmazott fogalmakat hazai jogunk nem ismer, így azok magyarázó rendelkezések nélkül egyszerűen értelmezhetetlenek. Ruszin Zsolt a fordított adózásról szóló szabályt hozta fel példaként.
anuártól az áfafizetésre köteles vevőnek kell bevallania és lerónia a forgalmi adót például az ingatlanokhoz kapcsolódó építési, szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, átalakítási, javítási és bontási munkák során. Noha a törvény egy hónapja hatályban van, még mindig nem világos, mit jelent az ingatlan tisztítása, ahogy az sem egyértelmű, mit is kell érteni az ingatlan javításán. Ezeket a kifejezéseket a magyar adójog eddig nem használta, a fogalmak ezért magyarázatra szorulnak. Az áfatörvény ugyanakkor nem tartalmaz értelmező rendelkezéseket, és más, a törvény megfogalmazásait pontosító jogszabályt sem hoztak a jogalkotók.
Pillanatnyilag lehetetlen eldönteni, hogy egy adott szolgáltatás után kinek kell az adót megfizetnie. Mivel pedig a törvény nem fogalmaz világosan, a jogalkalmazó hatóság, vagyis az APEH határoz majd arról, helyesen jártak-e el az adózók. Ruszin szerint ez a helyzet ellentétes az alkotmányban rögzített jogbiztonság követelményével. A szakember megítélése szerint az adóhatóság már többször is kifogásolható módon igyekezett az elnagyolt jogszabályi rendelkezéseket pontosítani. Az APEH közleményben erősítette meg a jogsértően kiállított számlákról, hogy azok mindenfajta adójogi szankció nélkül befogadhatók.
A jogszabály azonban nem tartalmaz ilyen paragrafust, így egyes vállalkozások továbbra is visszautasítják ezeket a számlákat – vélekedett Ruszin Zsolt. Vitatható továbbá a hivatal azon lépése is, amely szerint a nem magánszemélyek a speciális lehetőségek közötti választásról szóló nyilatkozataikat március végéig benyújthatják, noha a határidő múlt év december 31. volt. Az APEH nagyfokú empátiáról tett bizonyságot, ám erre semmilyen jogszabály nem hatalmazta fel – vélekedett Ruszin, hozzátéve, hogy az adóhatóság az értelmezhetetlen és emiatt alkotmányellenes áfatörvény teremtette jogsértő helyzetet újabb jogsértésekkel igyekszik orvosolni.
Az MKOE budapesti elnöke szerint az új törvény bizonyos rendelkezései olyannyira elnagyoltak, hogy jogalkalmazói értelmezéssel, például adóhatósági állásfoglalásokkal tartalmuk nem állapítható meg. Az egyesület ezért azt szorgalmazta: a pongyola paragrafusokat fogalmazzák újra. A szabályok tisztázása ugyanakkor csak egy módosító törvényben lehetséges. Mivel azonban a Pénzügyminisztérium nem hajlandó érdemi vitát folytatni a szakmai szervezetekkel, a tarthatatlan és alkotmányellenes helyzetet előidéző jogszabályokról az Alkotmánybíróság mondhatja ki a végső szót.
Jakubász Tamás
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
