A gyászszertartáson megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Mandur László (MSZP), az Országgyűlés alelnöke, valamint a politikai és közélet több ismert személyisége. Gyászbeszédében Mécs Imre kiemelte, hogy Nagy Erzsébet sorsa egybeolvadt a családja, valamint a magyar történelem sorsával.
Nagy Erzsébet január 29-én, hosszan tartó betegség után, 80 éves korában hunyt el, Nagy Erzsébet 1927-ben született Kaposvárott, gyermekkorát 1930–1945 között a Szovjetunióban töltötte. Apja, Nagy Imre 1953–1955 között, majd az 1956-os forradalom idején Magyarország miniszterelnöke volt. A forradalom leverése után szüleivel, férjével, Jánosi Ferenccel, gyermekeivel és a forradalom több vezetőjével együtt 1956. november 4-én a budapesti jugoszláv nagykövetségen kapott menedéket, majd Romániába – Snagovba, később Pitesti-be és Calimanesti-be – deportálták őket.
Apját, Nagy Imrét Snagovban, de családjától elkülönítve őrizték 1957. április 14-ig, majd 1958. június 16-án Budapesten kivégezték. Férjét, Jánosi Ferencet nyolcévi börtönre ítélték. A Történelmi Igazságtétel Bizottságnak 1988-ban egyik megalapítója, 1992-ben elnöke, majd örökös elnöke volt. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1992-ben választotta örökös tagjai közé. Nagy Erzsébet sokat tett az 1956-os forradalom és szabadságharc elismertetéséért, Nagy Imre és mártírtársai, illetve a többi áldozat rehabilitálásáért, ennek érdekében férjével 1989-ben létrehozta a Nagy Imre Alapítványt.
(MTI)
origo.hu
Kiábrándultak, megalázva érzik magukat a Tisza listázott aktivistái
