Aki ugyanis igazolást kapott arra, hogy más településen szavazzon, utóbb mégis visszatérhetett a lakóhelyére. Az 1947-es kékcédulás választásokra emlékeztető, szervezett szavazás lehetősége megszűnt ugyan, ám újabb aggályok fogalmazódtak meg. Az Országos Választási Bizottság a választási iroda javaslatára február 6-án úgy döntött, hogy a szavazatszámlálás megkönnyítése érdekében a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló kérdésekről más-más színű szavazólapon lehet voksolni. Csak jegyzőkönyvben rögzítette azonban, hogy a lila, a fehér és a zöld színű szavazólapokhoz konkrétan melyik kérdés kapcsolódik. Ez nem tekinthető garanciális jellegű hatósági kötelezvénynek. Az esetleges hibás szavazólapok megkérdőjelezhetik a választások tisztaságát.
A március 9-i háromigenes népszavazás szabályai részben eltérnek a legutóbbi országgyűlési választások rendelkezéseitől. A fő különbség az, hogy remélhetőleg megszűnik az úgynevezett voksturizmus, a választók szervezett utaztatása, a mozgóurnát pedig írásban kell kérni. Ugyanakkor most is vannak dilemmák. A referendum kérdései más-más színű szavazólapon szerepelnek, arról azonban nincs hivatalos határozat, hogy melyik kérdéshez milyen színű lap tartozik. Ez megkérdőjelezheti a választások tisztaságát.
Lakóhelyétől távol szavazhat, aki március 9-én bármilyen okból másutt tartózkodik. Ehhez előzetesen igazolást kell kérnie lakhelyének választási irodájától. Az új rendelkezések szerint ugyanakkor csak egy – előre kijelölt – szavazókörben fogadják a máshonnan érkezőket. Nincs tehát arra mód, amire 2006-ban még lehetőség volt, hogy a választók tetszés szerinti szavazókörökben voksoljanak. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis azóta megsemmisítette az 1997-ben MSZP–SZDSZ-többséggel elfogadott választójogi törvény paragrafusát, amely módot adott a választók szervezett utaztatására, szavaztatására. Megsemmisítették Lamperth Mónika akkori belügyminiszter 2005. decemberi rendeletét is, ez a jogszabály tovább növelte a voksturizmus esélyeit. Az igazolással másutt szavazni szándékozó állampolgár ugyanis utóbb mégis visszatérhetett szavazni a lakhelyére.
Újdonság emellett, hogy a szavazás napján már nem lehet feliratkozni a választási névjegyzékre. A mozgásukban korlátozott választók mostantól csak írásban kérhetik, hogy mozgóurna segítségével szavazhassanak. Hogy az írásbeli forma konkrétan mit jelent, lehet-e elektronikus levél is, megválaszolatlan kérdés. Az urnával a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja keresi fel az arra jogosult polgárokat. Az OVB állásfoglalása szerint arra nincs mód, hogy kívülálló személyek, szolgáltatók, segítők szervezetten gyűjtsék össze a mozgásukban korlátozott emberek szavazólapjait. Más részére nem lehet urnás szavazást kérelmezni.
A választók három szavazólapot kapnak, az egyik fehér, a másik lila, a harmadik pedig zöld lesz. Arról ugyanakkor nincs hivatalos határozat, melyik kérdéshez milyen színű szavazólap tartozik. Az Országos Választási Bizottság (OVB) a február 6-i ülésén, amikor a szavazólapok adattartalmáról döntött, jelzésszerűen sem foglalta határozatba, hogy a fehér színű lapon a tandíjról, a zöld színűn a vizitdíjról, a lilán pedig a kórházi napidíjról lehet szavazni. Ezt csupán az akkor felvett jegyzőkönyv tartalmazza. Választójogi szakértők szerint garanciális követelmény lenne, hogy a választópolgárok számára hitelt érdemlő, hivatalos keretek közt váljék egyértelművé a színek és a kérdések összekapcsolása. Ez esetben ugyanis voksainak leadása előtt mindenki ellenőrizhetné, melyik kérdés milyen színű szavazólapon szerepel, nem történt-e tévedés, nem más kérdés került-e az egyes szavazólapokra. Úgy tudjuk, a választóknak február 22-ig kézbesítendő értesítőn sem szerepel tájékoztatás e témakörben. A szavazatok összeszámlálását ugyanakkor kétségkívül segíti a szavazólapok eltérő színe. Ezt a megoldást Rytkó Emília előterjesztésében az önkormányzati minisztérium részeként működő Országos Választási Iroda kezdeményezte.
Ha a kérdéseket esetleg felcserélő téves, hibás lapok kerülnének a szavazólapok közé, ami lényegesen kihatna a referendum eredményére. Megkérdőjelezhetné a választás tisztaságát. A 2004. december 5-i népszavazás idején például előfordult, hogy a kettős állampolgárságra leadott szavazatokhoz több ezer olyan szavazatot adtak hozzá, amelyek a kórház-privatizáció megakadályozását szerették volna elérni. A hibát utólag korrigálták, de ez nem változtat azon, hogy – bár a szavazólapok színe fehér volt – a téves számolás a több voksot elért kérdésre leadott szavazatok számát kívánta csökkenteni.
A szavazólap hitelessége, szabályszerűsége a választásokon alapvető kérdés, hiszen érvényesen csak a hivatalos szavazólapon lehet voksolni. A jogsértés beláthatatlan következménnyel jár. Erre példa, hogy a 2002-es önkormányzati választás előtt Lamperth Mónika belügyminiszter augusztus elsején rendeletben írta elő, hogy a szavazólapon milyen pártemblémát lehet alkalmazni. A Fidesz neve egy 20 milliméter átmérőjű körben szerepelhetett volna, fekete-fehér vagy színes változatban, de szinte felismerhetetlenül kis méretben. Az AB 2002. december 17-én megsemmisítette a rendeletet, mert a miniszternek nem volt jogszabályi felhatalmazása, hogy az embléma méretéről rendelkezzen.
A szavazólapokat kitöltésük után most is borítékba kell helyezni. A boríték használata annak ellenére megmaradt, hogy a Fidesz a múlt nyáron költségkímélés céljából javasolta a jogszabály módosítását, a borítékok mellőzését. A borítékok használatával kapcsolatban az elmúlt választásokon számos aggály fogalmazódott meg, az ugyanis módot adott a láncszavazásra. Előfordult, hogy adott párt, jelölő szervezet előre meggyőzött állampolgárokat arról, kire szavazzanak. A terv megvalósulását úgy ellenőrizték, hogy az első szavazó üres borítékot dobott be az urnába. Szavazólapját kivitte, azt ott megfelelően kitöltötték, a következő választó pedig már ezt a szavazólapot helyezte el a bizottságtól átvett borítékba. Saját szavazólapját aztán ismét kivitte a szavazóhelyiségből.
A referendum kérdései:
1. Egyetért-e ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
2. Egyetért-e ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-étől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
3. Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?
Kulcsár Anna
