Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa és Juhász József, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszék docense egyetértett abban, hogy a következő években politikailag, gazdaságilag és rendészetileg is nemzetközi segítségre lesz szüksége Koszovónak.
Szilágyi Imre kiemelte: habár Koszovó vasárnap kikiáltotta függetlenségét, ezzel a gyakorlatban még nem jön létre önálló állam, a továbbiakban is protektorátus marad, ahogy eddig is volt 1999 óta. Formálisan tehát önálló állam lesz, amelynek területén idegen csapatok állomásoznak majd – tette hozzá.
Az államépítés folyamata csak nemzetközi segítséggel működhet: Koszovónak segítségre van szüksége a közigazgatás és a rendészet megszervezésében. A gazdaságot is csak nemzetközi közreműködéssel lehet talpra állítani, ehhez pénzre és ismeretátadásra is szükség van – húzta alá a szakember.
Juhász József szerint is a teljes függetlenség egy hosszú folyamat, mely 2010 előtt biztosan nem fejeződik be.
Nagyon sok kétség fogalmazódik meg, hogy életképes lesz-e az új állam, de semmivel sincs kevesebb esélye arra, hogy működőképes legyen, mint a régió többi országának. Koszovó nagyon fejletlen terület, szétzilálódott gazdasággal és társadalommal, átszőve a feketegazdaság szálaival. Ha az államnak működőképes, átlátható gazdasági és közigazgatási rendszert sikerül létrehozni, akkor be tud majd illeszkedni az önálló államok rendszerébe – mutatott rá.
A két szakember kiemelte: több dolog miatt döntött a koszovói vezetés a február 17-i függetlenségi nyilatkozat mellett. Egyrészt mindenképpen vasárnap szerették volna bejelenti az elszakadást, másrészt az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn üléseznek Brüsszelben, így lehetőség lesz arra, hogy az unió minél előbb reagálhasson. Emellett a koszovóiaknak meg kellett várniuk a szerbiai elnökválasztást is, hogy ne rontsák a nyugatbarát Boris Tadic esélyeit a függetlenség kikiáltásával – tették hozzá.
Szilágyi Imre és Juhász József kiemelte: az albán vezetésnek az a szándéka, hogy a lehető legszélesebb jogokat biztosítsák a koszovói szerbeknek, az Ahtisaari-tervnek megfelelően. Az azonban más kérdés, hogy mi valósul meg mindebből a mindennapi életben – húzták alá.
Ugyanakkor egyik szakember sem számít komoly menekülthullámra, nem valószínű, hogy a szerbek tömegével hagyják majd el Koszovót.
Juhász József kiemelte: aki akart, az már korábban elhagyta a tartományt. Ha lesz is vándorlás, annak jelentős része Koszovón belül történik majd meg: a szórványtelepüléseken élők az északi szerb tömbbe költözhetnek. Csak néhány tízezren menekülhetnek át Szerbiába, és csak töredékük érheti el a Vajdaságot – tette hozzá.
Szilágyi Imre elmondta: a szerb vezetők arra szólítják fel a koszovói szerbeket, hogy maradjanak szülőföldjükön, hiszen ha ők elhagyják Koszovót, akkor a szerbek jövőbeli területi igényei még kevésbé lennének megalapozottak. A két szakember kiemelte: nem kell arra számítani, hogy a vajdasági magyarok a koszovói események következményeként Magyarországra menekülnek.
Szilágyi Imre rámutatott: a függetlenség kikiáltása után is nagyon sok a kérdés és az ellentmondás Koszovó jövőjével kapcsolatban. Nem ismeretes például a határ pontos vonala, a törvények meghozásának menete, és a szerb ellenlépéseket sem lehet még tisztán látni.
Az új országot várhatóan a legtöbb uniós tagállam napokon belül elismeri, valószínűleg kivétel lesz ez alól Ciprus, Románia, Szlovákia és Spanyolország. Magyarország az első nagy csoportba tartozhat – fűzték hozzá. Hashim Thaqi koszovói miniszterelnök vasárnap a pristinai parlament rendkívüli ülésén bejelentette: „Koszovó a mai naptól büszke, független és szabad.” A kormányfő beszédében a kulturális sokszínűség megőrzését ígérte, és üdvözölte az EU-missziót, amely segíti Koszovó demokratikus fejlődését és tervei megvalósítását.
(MTI)
