Tiszai ciánszennyezés: 28 milliárdot követel hazánk a Transgoldtól

Az alperes romániai cég az előző tárgyalásokhoz hasonlóan hétfőn sem képviseltette magát a Fővárosi Bíróságon, a magyar állam mint felperes által indított, úgynevezett ciánper újabb tárgyalásán, az eljáró bíró Gönczy Jánost, a ciánszennyezés idején kinevezett kormánybiztost hallgatta meg tanúként. Hazánk több mint 28 milliárd forintos kártérítést követel a Transgoldtól.

Császár P. Emőke bíró emlékeztetett arra, hogy a szennyezést okozó cég felelősségét már korábban megállapította a bíróság, jelenleg a kártérítés összegének pontosítása a feladat. Ennek érdekében hallgatták meg tanúként a korábbi kormánybiztost, illetve a bíróság felkérte a felperest, hogy tegyen javaslatot szakértő személyére. Ezt követően szakértőt rendelnek ki az ügyben. Mivel az alperes Transgold SA bányavállalat megszüntette korábbi ügyvédjének megbízását, részére az okiratok kézbesítése nem megoldott.

Gönczy János a hétfői tárgyaláson elmondta: bár a ciánszennyezés idején mindenki a halpusztulással volt elfoglalva, sokkal nagyobb gond volt, hogy a cián rengeteg alsóbbrendű élőlényt is megölt a folyóban, ez pedig csak igen lassan épült újra. A károk felmérésében több magyarországi kutatóintézet vett részt, végül az eredményeket egy független angliai intézet, a WrC összesítette. Ez az intézet egyrészt figyelembe vette a magyarországi felmérések adatait, a minisztériumok, önkormányzatok által közölt költségeket, illetve a hasonló ügyekben folytatott számítások nemzetközi tapasztalatait. Ezek alapján az ökológiai károkat 65 millió dollárban határozta meg, az egyéb károkat pedig csaknem 39 millió dollárban.

Gönczy János szólt arról, hogy a 2000. januári ciánszennyezés után, amely elpusztította a Tisza élővilágát, még többször jelentős nehézfémszennyezés is érkezett, bár ezért nem az alperes, hanem más bányák zagytározói a felelősek. A különféle nehézfémek nem távoznak a vízzel, hanem főként a lassabb folyású magyarországi területeken kiülepedve, a hordalékhoz tapadva a növényeken, a halakon keresztül az emberekre is veszélyesek lehetnek. A korábbi kormánybiztos szerint, mivel a nehézfémszennyezést – kényelmi és anyagi okokból – nem azokon a folyószakaszokon mérték, ahol feldúsulásuk feltételezhető volt, hanem a szokásos mérőpontokon, így az egészségügyi határérték alatti mennyiségeket mértek. De nem hivatalos laboratórium más pontokon a határérték több százszorosát is mérte. Gönczy János szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani erre a problémára is. Az ügyben a felperes 28,596 milliárd forintos kártérítést követel az alperes cégtől.

(MTI)