Az MTI annak kapcsán kérdezett meg közlekedésszervező mérnököket, hogy a BKV szakszervezetei április 7-re, üzemkezdettől délután egy óráig sztrájkot hirdettek. A szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg napi kétmillió utast szállítanak a BKV járművei, ha leáll a közösségi közlekedés, nekik is autóba kellene ülniük, vagy gyalog kellene útnak indulniuk. (Kerékpárral rendszeresen ma még nagyon kevesen közlekednek a fővárosban, hétvégeken néhány tízezerre tehető a kerékpárosok száma a budapesti utcákon.) Az autóval közlekedőknek a saját úti céljaik mellett a családjuk úti céljait és a családi ügyintézést is teljesíteniük kellene; egy autóval átlagosan három ember utazási igényét kellene kielégíteni.
Megjegyezték: egy általános, legalább egész napos egységes sztrájk – amely érinti a Volánt, a MÁV-ot és a BKV-t – esetén a főváros egy vagy két napig „működhetne”. Ilyen esetekben ugyanis sok az elhalasztott utazás, sok a csúsztatás, kivett szabadnap, álbetegállomány, a mégis útra kelők azonban a szokásosnál fáradtabban érkeznek meg úti céljukhoz. Amennyiben egy hétig vagy hosszabb ideig maradna közforgalmú közlekedés nélkül Budapest, az már komoly gondokat okozna a város és részben az ország életében is – hívták fel a figyelmet.
Mint mondták, a tömegek által megfizethető, sűrű, kényelmes közforgalmú közlekedés fenntartása és biztonságos üzemeltetése közös érdek. A finanszírozásában minden érintettnek – a szolgáltatást igénybe vevő utasnak, a tulajdonos önkormányzatnak és az államnak – egyenlő arányban kellene részt vállalnia.
(MTI)
zápor
Zivatar és jégeső tör ránk, kiadták a narancs figyelmeztetést
