Miközben az erőfeszítések taktikai jellegűek, és a taktikában elérnek az országok sikereket, stratégiai kérdésekben nem látok előrelépést – mondta Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője. A nemzetközi erők megítélése romlott, az afgánok életszínvonala nem nőtt, továbbra is magas a korrupció és a kábítószer-termelés. A Karzai-kormányzat hatóköre továbbra is korlátozott az országban – mutatott rá.
Eközben a nemzetközi erőket alkotó országok között megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen stratégiát kellene követni: inkább az amerika-féle teljes demokratizálásra kellene törekedni, vagy inkább a működőképességet kellene elérni. Megoszlanak a vélemények arról is, hogy lehet-e tárgyalni a tálibok mérsékelt szárnyával – tette hozzá a szakember. Miközben a NATO-tagállamok egyre több katonát ajánlanak fel, gyakorlatilag már a kivonulási terveken dolgoznak – ismertette a szakértő.
Komoly gondok vannak a segélyezéssel is: a segélyezési politika rendkívüli alacsony hatékonyságú. A dollármilliárdoknak csak töredéke jut el az afgán lakosokhoz, a segélyek egy része ugyanis áldozatául esik a korrupciónak, ráadásul a segélyszervezetek között is rivalizálás van. Ez alól a magyar segélyezés sem kivétel – tette hozzá. Az afganisztáni misszió sikerében sem a méret a lényeg: önmagában több pénz és katona nem elég a helyzet javításához, stratégiaváltásra lenne szükség. Egyedül a NATO nem lesz képes megoldani a problémát, együtt kellene működnie az ENSZ-szel és az Európai Unióval is. Számos olyan kérdés van ugyanis, ahol a NATO nem rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal – mondta Tálas Péter.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a magyar részvétel látványos Magyarország méreteihez képest. Ugyanakkor a jelenleginél valószínűleg kockázatosabb feladatokat is vállalni kell majd, hogy a NATO szemléletváltásával lépést tartson Magyarország. Így például a déli – veszélyesebb – területeken is szükség lesz magyar katonákra – fűzte hozzá. Tálas Péter szerint nem elképzelhetetlen, hogy Afganisztánban magyar cégek jelenjenek meg a jövőben, ehhez azonban mind a két fél részéről politikai segítségre lesz szükségük. Hamid Karzai elnök pénteken látogatott Magyarországra. Sólyom Lászlóval folytatott megbeszélésének egyik fő témája az afganisztáni magyar befektetések voltak. Az afgán elnök egynapos útján találkozott a kormányfővel, a házelnökkel, a külügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel is.
Afganisztán a magyar fejlesztéspolitika kiemelt célországa. Tavaly és idén is félmilliárd forintot költ Magyarország fejlesztésekre a közép-ázsiai országban. A Külügyminisztérium támogatásával a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet például iskolákat épít és újít fel, munkahelyeket teremt és képzéseket indít, a Baptista Szeretetszolgálat pedig bábaképzést szervez.
A magyar civil szervezetek mellett a magyar vezetésű bagláni tartományi újjáépítési csoport (PRT) is végez fejlesztést. Az északi tartományban a magyar PRT épített már utat, törpe vízierőműveket, emellett iskolákat és egészségügyi központokat. A magyar minisztériumok finanszíroztak egészségügyi központ-építést, rendőrképzést és állategészségügyi intézkedéseket.
Az afganisztáni a NATO jelenleg legnagyobb katonai művelete. A közép-ázsiai országban állomásozó körülbelül 47 ezer fős ISAF-csapatokban 250 magyar katona szolgál. A héten lezajlott bukaresti NATO-csúcstalálkozón a tagállamok vezetői kötelezettséget vállaltak arra, hogy megerősítik Afganisztánba vezényelt csapataikat a muzulmán tálibok elleni hadműveletek sikere és az afgán kormányhadsereg kiképzése érdekében. Nyolc ország jelezte, hogy hozzájárul az Afganisztánba küldött csapatokat pénzzel vagy eszközökkel támogató alaphoz. Ennek keretében Magyarország kiképzésben részt vevő oktatókat küld majd.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
