Történelmi bűnténynek nevezte Demszky Gábor pénteken a Lengyelországot 1939-ben megszálló orosz csapatok által elkövetett katyni mészárlást, olyan bűnnek, ami a totalitárius diktatúrák egyik jelképének számít. Budapest főpolgármestere erről az Andrzej Przewoznikkal, a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács miniszteri rangú főtitkárával folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón beszélt.Mint hangsúlyozta, számára ez ugyanolyan fontos, mint Auschwitz, hiszen mindkettő a totalitárius rendszerek örök mementója, emlékhelye.
„Fontosnak tartom azt, hogy a budapestiek, a magyarok emlékezetébe is mélyen bevéssük azt, hogy a két rendszer hasonlóképpen működött” – magyarázta el, miért vont párhuzamot Katyn és Auschwitz között. A kommunista és a fasiszta rendszerek természetéről szólva megjegyezte: számos hasonló vonásuk közé tartozott az embereknek a szabadságuktól megfosztása. Ennek az önkényuralomnak a legszélsőségesebb formája az, amikor az egyik hatalomnak a vezetői egy egész népcsoport, a lengyelek likvidálását, teljes kiirtását rendelték el – emelte ki.
A katyni mártírok kivégzésének budapesti emlékműve az orosz csapatok által elkövetett mészárlás 70. évfordulójára készül el Budapesten, a Katyni mártírok parkjában. A 22 ezer lengyel katona és hivatalnok mártíriumát megörökítő, 2010 áprilisában átadandó emlékmű sokkal monumentálisabb lesz, mint ahogy eredetileg tervezték: a főpolgármester közlése szerint ugyanis a fővárosi önkormányzat 30 millió forintos keretét százezer euróval bővítette ki a lengyel állam. Az Andrzej Przewoznikkal folytatott megbeszélését követő tájékoztatón a főpolgármester azt is bejelentette, hogy ősszel nagyszabású kiállítást rendeznek Budapesten a katyni mészárlásról. Ezen az elmúlt években világszerte összegyűjtött új dokumentumok, valamint fotók is láthatók lesznek. Demszky Gábor emlékeztetett arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés márciusban egyhangúlag döntött egy olyan emlékhely kialakításáról, amely "a történelmi gaztettek és hazugságok" következményeire figyelmezteti az utókort.
Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a Fővárosi Közgyűlés a katyini emlékmű felállításáról szóló határozat elfogadásakor tüntetőleg kivonult Havas Szófia, az 1956-os forradalmárokat börtönből szabadult nyilaskeresztesekként emlegető MSZP-s országgyűlési és fővárosi képviselő. A döntést magyar nyelvű felszólalással üdvözlő Joanna Stempinska lengyel nagykövet beszédét követő taps ideje alatt pedig Steiner Pál, a szocialisták budapesti frakcióvezetője egyszerűen ülve maradt.
(MTI, MNO)
origo.hu
Pride-hatás? – Jó hangulatba került a belvárosi szeméremsértő, de lekapcsolták
