Egy évvel a tényleges EP-választás előtt még természetesen semmi sem dőlt el, a kutatási eredmény azonban figyelmeztető jel lehet az egykori koalíciós pártok számára. A Nézőpont Intézet 2008. április 29. és május 14. között 1000 fő személyes megkérdezésével közvélemény-kutatást készített. Az országos reprezentatív felmérés – többek között – a válaszadók pártpreferenciáját („Ha most vasárnap lennének a választások, Ön melyik pártra szavazna?”) és EP-választási részvételi hajlandóságát („Részt venne Ön az európai parlamenti választáson?”) volt hivatott felmérni.
Fidesz–MSZP: 43–16
A teljes népesség körében a Fidesz 43, az MSZP 16, az MDF 4, az SZDSZ 3 százalékot érne el. Míg azonban egy „most vasárnapi” országgyűlési választáson a megkérdezettek 51 százaléka ígéri biztosra részvételét, az EP-választáson csak a válaszadók 33 százaléka járulna biztosan urnához. A különbség csak első látásra meglepő, a 2004-es európai parlamenti választás részvételi aránya is jelentősen elmaradt az országgyűlési választásokétól, azon a választók 38,5 százaléka jelent csupán meg.
Az EP-választási részvételüket biztosra ígérő állampolgárok pártpreferenciája némileg eltér a teljes minta és az országgyűlési választásokon részvételüket ígérők pártválasztásától. Eszerint a Fidesz 58,8, az MSZP 14,2, az MDF 5,2 és az SZDSZ 2,2 százalékot kapna. Elmondható, hogy a volt koalíció szavazói kevésbé tartják fontosnak részvételüket. Ugyanakkor a biztos részvételt ígérők majdnem 20 százaléka nem döntötte még el, hogy kire szavazna, vagy titkolja pártpreferenciáját. A reprezentatív és országos közvélemény-kutatás 8 millió választásra jogosult állampolgárral számolva azt mutatta ki, hogy a Fidesz 1 552 000, az MSZP 392 000, az MDF 128 000 és az SZDSZ 56 000 szavazatot gyűjtene be.
A magyar európai parlamenti választási rendszer országos listás, 5 százalékos küszöböt határoz meg, ez alapján egy „most vasárnapi” EP-választáson csak a Fidesz, az MSZP és az MDF szerezne mandátumot. A szavazatukat eltitkolók nem jelentéktelen tábora miatt az SZDSZ mandátumszerzése sem eleve esélytelen.
Gyurcsányról szólhat az EP-választás
Az MSZP elmúlt időszakban stabilizálódott népszerűség-csökkenése kihat a párt szavazóbázisának részvételi hajlandóságára is. Ha a kormányzó pártnak nem sikerül mozgósítania szavazóit, az EP-választásokon az öt évvel ezelőttinél is nagyobb vereséget szenvedhet el. Közismert, hogy az uniós kérdésekben mért általános tájékozatlanság miatt a választók nagyrészt a magyar belpolitika napirendje, illetve a mostani pártpreferenciájuk szerint szavaznak majd. Nagy valószínűséggel a pártok EP-kampányának fókuszában nem európai uniós szakpolitikák fognak állni, hanem a magyar belpolitika (a népszavazáshoz hasonlóan akár Gyurcsány-ellenes szavazássá is változhat az EP-választás).
Az uniós keretköltségvetés 2009-es felülvizsgálata, az egyre többek által sürgetett agrárreform, valamint az uniós biztos szimbolikus posztjának kérdése azonban megjelenhet a magyar kampányban is. Igaz, idei davosi nyilatkozatával Gyurcsány Ferenc már a két témát összetársította. Az európai agrárkérdésben tett nyilatkozatának a magyar belpolitikában is komoly visszhangja volt. Egy a mostani erőviszonyoknak megfelelő EP-választási eredmény politikai hatásai kiszámíthatatlanok, hiszen egy sokkal kisebb vereség 2004-ben miniszterelnök-váltáshoz vezetett a kormányoldalon.
(nezopontintezet.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
