A magyar uniós elnökség alatt légiesülhetnek Románia határai

A tervek szerint júliusban tárgyal a kormány arról, melyek legyenek a fő témái a 2011-es uniós elnökségnek – mondta Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára szerdán Budapesten. A külügyi szakember izgalmasnak nevezte a magyar elnökséget.

A témák között lehet az unió versenyképességét, olajozottabb működését segítő lisszaboni szerződés megújítása, a 2014-gyel kezdődő időszakra vonatkozó uniós költségvetés és a keleti szomszédságpolitika. Ha minden a tervek szerint alakul, Horvátország a magyar elnökség idején válhat a közösség tagjává, Románia és Bulgária pedig csatlakozhat a schengeni övezethez – mondta sajtóbeszélgetésen Iván. A szakállamtitkár szerint a spanyol–belga–magyar elnökségi trión belül a témákat tekintve a magyar fél év lesz a legizgalmasabb.

Az unió soros elnöki tisztét Magyarország előtt Spanyolország és Belgium tölti be. A magyar uniós elnökségi stáb háromnegyede már megvan, az év végéig még kétszáz embert választanak ki a közigazgatásból és nyílt pályázatokon. Összesen hétszáz munkatárssal számolnak, emellett száz tartalék embert is keresnek – tette hozzá. Az elnökségi stáb mellett 300-400 szakértő dolgozik majd.

A cél az, hogy 2010 elejére, a hármas elnökség kezdetére felálljon a magyar elnökségi stáb. A résztvevők képzése ősszel kezdődik nyelvoktatással, uniós ismeretek oktatásával és szakmai képzéssel – mondta a szakállamtitkár. Magyarországon a jelenlegi állás szerint nem lesz EU-csúcs, tíz-húsz informális miniszteri ülést azonban tartanak majd. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyibe kerül majd az EU-elnökség Magyarországnak, de az biztos, hogy tízmilliárdos nagyságrenddel kell számolni – mutatott rá a szakember. Iván hangsúlyozta, hogy az elnökségi felkészüléssel kapcsolatos kérdésekben ötpárti egyetértés van a magyar parlamentben.

(MTI)