Az egyházak részére 2005–2006-ban megállapított közoktatási kiegészítő támogatás összege nem felelt meg az egyház-finanszírozási törvény előírásainak, az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben előírtaknak és az éves költségvetési törvények végrehajtásáról szóló jogszabályok indoklásában foglaltaknak – olvasható a közoktatási pénzeszközök felhasználásáról szóló ÁSZ-vizsgálat összegzésében, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez. A számvevőszék megállapítása szerint ez csaknem 2,7 milliárd forint elmaradt állami támogatást jelent. E kérdésben véleménykülönbség maradt fenn az ÁSZ hatályos jogszabályokon alapuló álláspontja és a jogszabályoktól eltérő értelmezést alkalmazó kormányzati álláspont között – írták.
A vizsgálat, amely a 2004/2005-ös és a 2006/2007-es tanévet vette górcső alá, alapvetően – országos közoktatási kitekintéssel – az ágazati felügyeletet ellátó Oktatási és Kulturális Minisztériumra (OKM) és az ellenőrzésbe vont költségvetési jogcímek előirányzatait hasznosító egyházi és állami közoktatási intézményekre, illetve fenntartó szervezeteikre terjedt ki.
„Az egyházi közoktatási intézményekben a vizsgált tanévekben erkölcsi alapú, értékközpontú, eredményes nevelési-oktatási munka folyt. Az iskolai oktatás és a pedagógusok eredményességét a kiemelkedően jó tanulmányi átlag, az országos versenyeken elért helyezések, a sikeres érettségi és nyelvvizsgát tevők, valamint a felsőoktatásban továbbtanulók száma mutatja. Az egyházi közoktatási intézmények tanulói az országos kompetenciaméréseken az átlag felett teljesítettek” – rögzíti a jelentés. A számvevőszék azt is javasolja a kormánynak, hogy intézkedjen az egyházi kiegészítő támogatás jogszabályoknak megfelelő megállapításáról.
Jelentése szerint a költségvetési törvényekben meghatározott közoktatási normatívák, azok adott költségvetési évenkénti változása és a közoktatási kiadások alakulása között nem volt közvetlen kapcsolat.
A költségvetési törvények évente csökkenő összegű állami támogatást – 2005-ben 603,5 milliárd, 2007-ben 575,1 milliárd forintot – irányoztak elő a gyermeklétszám csökkenése és a finanszírozási változások alapján. A dokumentum rögzíti azt is, hogy Magyarország gazdasági teljesítőképességének megfelelően költött közoktatásra, amely megfelel a hasonló fejlettségű országok átlagának. Kitérnek arra is, hogy a nemzetközi tanulói teljesítményméréseken a magyar diákok a problémamegoldást értékelő felmérésekben (PISA) az átlagnál gyengébb eredményt értek el. Az országos kompetenciaméréseken a gyenge teljesítmények stagnálása és az érettségi vizsgadolgozatok átlageredményeinek romlása is eredményességi problémát jelez. Országos szinten a fajlagos közoktatási kiadások növekedését nem kísérte a tanulói teljesítmények javulása, a közoktatás hatékonyságának erősödése – az ellenőrzött egyházi közoktatási intézmények és állami gyakorló iskolák kivételével.
Az ÁSZ megállapította azt is, hogy az információs rendszer hiányosságai miatt a közoktatási pénzek teljes körű átláthatósága, nyomon követése nem biztosított. A közoktatási pénzek felhasználása és eredményessége között nincsen egyértelmű, szoros kapcsolat.
A kormány továbbra is cinikus
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az ÁSZ vizsgálata alapján bebizonyosodott, amit az egyházak és a párt évek óta állítottak, azaz 2005–2006-ban az állam közel 3 milliárd forinttal károsította meg az egyházi iskolákba járó gyermekeket és az ott tanító pedagógusokat. Az ellenzéki párt azt javasolja a kormánynak: amennyiben a költségvetésben nem találja a szóban forgó 2,7 milliárd forint fedezetét, kérjen fel egyházi iskolában végzett közgazdászokat, pénzügyi szakembereket, akik vélhetően kompetensek a feladat elvégzésében.
„Hiába tiltakoztunk, hiába nyújtottunk be több tucat módosító javaslatot, hiába tüntettek a szülők és diákok a súlyos diszkrimináció ellen, úgy tűnik, a kormány továbbra is az eddigi cinikus magatartását folytatja, hiszen az ÁSZ tárgyszerű vizsgálata ellenére sem hajlandó a tényeket elismerni” – fogalmazott a pártelnök. A KDNP végezetül felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetiségi iskolák az egyháziakéhoz „hasonló cipőben járnak”.
(MTI)
