Felvételi – 82 ezer diák jutott be főiskolára, egyetemre

Mintegy 82 ezren bekerültek valamelyik egyetemre, főiskolára a felsőoktatásba jelentkezett több mint 96 ezer diák közül - közölte Manherz Károly szakállamtitkár csütörtökön az idei ponthatárok nyilvánosságra hozatala előtt tartott fórumon, Budapesten.

Utalt arra, hogy az idén számították először a 400+80 pontos rendszerben a pontokat, s így mintegy 20-25 olyan szak van, ahol a pontok 452-475 között mozognak. Összegzése szerint bevált az új rendszer, a „mezőny széthúzódott”. A szakállamtitkár az MTI kérdésére elmondta, hogy korábban a ponthatár egy-egy ponttal történő elmozdítása akár 25-30 hallgatót is érinthetett, a mostani metódusnál azonban lényegesen kevesebbet, csak egy-két diákot.

Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke hangsúlyozta: aki elérte a ponthatárt, azt fel kell venni, aki viszont nem, azt nem lehet. Elmondta: az, akinek most egyik helyre sem sikerült bekerülnie, a pótfelvételin próbálkozhat majd. A pótfelvételin várhatóan elsősorban költségtérítéses helyeket hirdetnek meg, államilag finanszírozott helyek csak a felsőfokú szakképzésben és a mesterképzésben lehetnek. A jelentkezési határidő augusztus 13-a.

Kerekes Gábor, az Educatio Kht. vezetője arról beszélt, hogy az idén a gazdaságtudományi és a bölcsészképzésben volt kiemelkedő a jelentkezők száma a felvehetőkéhez képest. A műszaki és informatikai területen ugyanakkor 1:1 volt az arány.

Őri András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója arról szólt, hogy szeptembertől havonta 10 ezer forinttal több diákhitelt lehet felvenni az állami és a költségtérítéses képzésben egyaránt. Véleménye szerint érdemes megbarátkozni a költségtérítéses képzés gondolatával, „ami nem ördögtől való”, s a diákhitel összege fedezetet tud rá nyújtani.

A tárca nagy erővel dolgozik

A felsőoktatás korszerűsítésének fontos eleme a felvételi rendszer átalakítása, amely szorosan kapcsolódik a finanszírozáshoz – hangoztatta csütörtökön a felvételi ponthatárok ismertetése előtt néhány órával Szombathelyen tartott sajtótájékoztatóján Hiller István oktatási és kulturális miniszter. „A hallgató intézményválasztása és a hallgató teljesítménye határozza meg, hogy mely intézmény kap, mely intézmény nyer el államilag támogatott hallgatói helyeket, ezáltal értelemszerűen állami finanszírozást” – mondta.

Hozzáfűzte: ebben új számítási rend van ettől az évtől, szavai szerint az új 480 pontos felvételi értékelési rendszer átláthatóbb, a mezőny széthúzottabb, és teljes egészében tükrözi a teljesítményeket.
„Ez a szisztéma azt jelenti, hogy a hallgatói teljesítmény összekapcsolódik az állami finanszírozással és az intézmények színvonala, az oktatás elismertsége hozza a felsőoktatási intézmények számára az adófizetői pénzt” – mondta. Hiller István úgy vélekedett: az elmúlt évben ez a rendszer bevált, arról az elmúlt tizenkét hónap alatt a Rektori Konferenciával szinte folyamatosan tárgyaltak. „Csütörtökön 12 óráig az összes magyar felsőoktatási intézmény, mind a 71 egyetértett és elfogadta a saját felvételi eredményét, (...) ezt számítógépes formában jelezte az Oktatási Hivatalnak. Az egyeztetések több mint másfél hete folynak, ezek ma délben lezárultak. Az, hogy minden felsőoktatási intézmény elfogadta az eredményt, a rendszer szakmai elismerésének kifejeződése” – mondta a szaktárca vezetője.

Hiller István közölte: csütörtökön este pontban nyolc órakor ismertetik a felvételi ponthatárokat, ennek előkészítésén a tárca majd száz munkatársa jelenleg is nagy erővel dolgozik. „Este nyolc órakor egy gombnyomással közzé tesszük a felvételi ponthatárokat, ezzel egyidejűleg a felvi.hu honlapon megjelennek a felvételi eredmények, majd este nyolc óra és másnap reggel nyolc óra között, tizenkét óra alatt 400 ezer sms-t fogunk kiküldeni, minden hallgatójelölt, aki azt kérte, részletes tájékoztatást kap saját felvételi eredményéről” – mondta. Megjegyezte: ő maga is csak fél órával a hivatalos ismertetés előtt értesül a Szólt arról is, hogy az idei felvételin a legnépszerűbb szakok már tükröznek bizonyos változást, a választásnál a diákok jobban figyelembe vették a munkaerő-piaci igényeket.

„Ez a természettudományok, a szolgáltatások, a magas színvonalú műszaki ismeretek elsajátítása felé viszi a magyar felsőoktatást” – mondta. Tájékoztatása szerint idén az első helyen jelentkezők száma alapján a legnépszerűbb szak a turizmus és vendéglátás, utána a gazdálkodási és menedzsment, a mérnök-informatikus, a kommunikáció- és médiatudomány, majd a kereskedelem és marketing szakok voltak. A jogászképzés a kilencedik helyre csúszott vissza.

(MTI)