A Fertő tónál az osztrák oldalon már működik viharjelző, de a magyar oldalon nincs egyetlen állomás sem, ezért az osztrák rendszer felújításával párhuzamosan Fertőrákosnál telepítenek egy rendszert – közölte Máté József, az OKF Informatikai és Távközlési Főosztályának vezetője.
Hozzátette: a megvalósíthatósági tanulmány már elkészült, jelenleg a források felkutatása zajlik; a tervek szerint közösen pályáznának uniós forrásokra.
A Tisza-tónál négy állomás telepítését tervezik, jelenleg a jogi szabályozás előkészítése és a források keresése zajlik. A balatoni viharjelző rendszert új állomással bővítik: a déli part nyugati csücskében lévő Balatonberényben már folyik a rendszer kiépítése. A településre a vízirendészet ajánlása és tapasztalata nyomán kerül viharjelző.
A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint egy-egy állomás kiépítése 20-25 millió forintba kerül, de ez akár 10-20 százalékkal is növekedhet a területtől, a láthatóságtól, az infrastruktúrától, a talajviszonyoktól függően.
A viharjelző rendszerek üzemeltetése alapvetően állami, ezen belül OKF-feladat, így az finanszírozás is állami keretből történik, ugyanakkor próbálnak egyéb forrásokat is bevonni.
Az üzemeltetést együtt végzik az Országos Meteorológiai Szolgálattal és az Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesülettel. Siófokon, a balatoni jelzőrendszer központjában a meteorológia szakembereivel együttműködve adják ki a riasztást a Balatonra és a Velencei-tó területére.
(mti)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
