Magyarország aggódik a kirobbant konfliktus miatt

A magyar külügyminisztérium aggodalommal figyeli a Dél-Oszétiában kirobbant konfliktust, Magyarország szerint minden eszközzel meg kell akadályozni a harcok folytatódását – mondta Kohári Lajos, a tárca helyettes szóvivője pénteken.

„Az emberéleteket követelő összecsapások veszélyeztetik a térség egyébként is törékeny békéjét és stabilitását. Miden eszközzel törekedni kell arra, hogy a katonai konfrontáció további eszkalálódását megakadályozzuk” – mondta Kohári Lajos. A nemzetközi közösségnek arra kell ösztönöznie a feleket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól.

Külügyminisztérium támogatja az Európai Unió és a többi nemzetközi szervezet erőfeszítéseit a helyzet megoldására – mondta a helyettes szóvivő. Hozzátette: a Külügyminisztérium arra kéri a Grúziába készülő magyarokat, hogy fontolják meg utazásukat. A grúz és a dél-oszét erők között csütörtökről péntekre virradóra törtek ki ismét heves harcok. Mindkét fél a másikat vádolja az ellenségeskedések kiújulása miatt.

A grúz erők azt követően indítottak támadást Chinvali, a dél-oszét főváros ellen, hogy Mamuka Kurasvili, a grúz békefenntartó műveletek vezetője közölte: a tbiliszi kormány amellett döntött, hogy helyreállítja az alkotmányos rendet Dél-Oszétiában. Később arról érkeztek hírek, hogy orosz harckocsik, hadianyaggal megrakott katonai tehergépkocsik és „önkéntesek” indultak útnak pénteken az észak-oszét fővárosból, Vlagyikavkazból.

Előzőleg Vlagyimir Putyin orosz kormányfő kijelentette: Grúziának a Dél-Oszétia elleni agresszió miatt orosz válaszlépésekkel kell számolnia. A reggeli adatok szerint Chinvaliban több mint 15 polgári személy vesztette életét. Leégett a parlament épülete, megrongálódott a kormányzati épületegyüttes, kigyulladt több emeletes lakóház és más építmény a belvárosban.

A Szovjetunió felbomlásának idején az éledő grúz nacionalizmustól tartva Dél-Oszétia vezetői bejelentették, hogy külön akarnak válni Grúziától, és egyesülve Észak-Oszétiával, Oroszországhoz akarnak tartozni. Rövid, de heves harcok után Dél-Oszétia gyakorlatilag elszakadt Grúziától, noha nemzetközi jogi szempontból senki nem ismeri el önállóságát, még legfőbb támogatója, Moszkva sem.

Az 1992-ben megkötött tűzszüneti megállapodás értelmében orosz-grúz-oszét békefenntartó erők őrzik a felek között meghúzott tűzszüneti vonalat. Mihail Szaakasvili grúz elnök, aki szeretné, ha országa csatlakozhatna a NATO-hoz, legfőbb céljai között tartja számon a szakadár területek visszaterelését Tbiliszi fennhatósága alá, s ennek nyomán kiújult a felek között a korábbi években szunnyadó ellenségeskedés.

(MTI)