Lövétei: Ha nincs koalíció, akkor jöhet a szakértői kormány

A szakértői kormányzás nem alkotmányossági fogalom, a politikai értelemben vett szakértői kormányt szükséghelyzetben egy adott program végrehajtásával bízzák meg – közölte Lövétei István alkotmányjogász kedden.

Lövétei István szerint alkotmányossági szempontból csak az értelmezhető, hogy hivatalban van-e egy kormány vagy sem, illetve rendelkezik-e a törvényalkotást biztosító parlamenti szavazati többséggel. Ez persze lehet kisebbségi kormány is, ha az Országgyűlésben a szavazatok többségét biztosítani tudja – tette hozzá. Míg egy politikai kormány viszonylag szabadon alakítja a maga kormányzati politikáját, addig egy szakértői kormány csak a számára előre meghatározott programokat teljesítheti. A szakértői kormány parlamenti támogatása előre rögzített feladatok végrehajtására szól; ezeket a célokat pedig egy adott „szükséghelyzet” feloldására kompromisszumot kötő erők határozzák meg, így a kormány mandátuma ilyenkor szigorúan csak a program végrehajtására szól.

A politikai erők pedig akkor hoznak létre szakértői kormányt, ha nem akarnak egymással koalíciót kötni, de egy adott programban, így például az államháztartás rendbetételében megállapodnak egymással. Lövétei István arra hívta fel a figyelmet: nem attól szakértői egy kormány, hogy szakemberek vezetik, mint ahogy nem is attól politikai egy másik, hogy politikusok ülnek a bársonyszékekben. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a korábbi politikai kormányok minisztériumainak az élén is jórészt szakemberek ültek. Közölte, a szakértői kormány attól szakértői, hogy nem a klasszikus politikai kormányzatalakítási szabályok szerint jön létre. Így például míg egy politikai kormányban a kormányfőnek szabad keze van a miniszterek kiválasztásában, addig a szakértői kormány esetében a fontosabb tárcavezetői posztokat vezetők személyéről már korábban megegyeznek.

A szakértői kormányt létrehozó erők valójában olyan kormányzati szereplőkben állapodnak meg, akikről úgy gondolják, hogy egyik oldalhoz sem kötődnek „különlegesen”, és akiket nem a „politikai erők berkeiből” kell kiemelni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Országgyűlés szavazati többségét biztosító erők még az új miniszterelnök megválasztása előtt megállapodnak a kormány személyi összetételéről. Ezt megelőzően vagy „megkérik” az addigi kormányfőt, hogy mondjon le, vagy bizalmatlansági indítványt tesznek vele szemben, amelyben már javaslatot tesznek az utódára. Közölte azt is: egyetlen, a parlament által megválasztott új kormánynak sem lehet hosszabb mandátuma, mint a következő választások időpontja, tehát 2010.

(MTI)