A különböző adatok együttes áttekintése alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a visszaszoruló devizát aligha lesz képes pótolni a forint. A forinthitelek ugyanis a korábbi devizahiteleknél jóval drágábbak, így a lehetséges adósok köre biztosan szűkül. Ugyanerre hat a szigorúbbá váló adósminősítés, de az elvárt önerő bizonyosan bekövetkező emelése is. A vizsgált időszakban a KSH adatai szerint egy ügyfél részére a finanszírozók átlagosan 6,3 millió forint összegű hitelt engedélyeztek, ami 15 százalékos éves dinamikát jelent.
A lakáscélú hitelek futamideje tovább nőtt, az első fél év végére már elérte a 15 évet. A lakásépítés és újlakás-vásárlás esetén a futamidő 18 év körül állandósult. Ez azt jelenti, hogy a hitelképes kör kiszélesítéséhez sok tartalék ezen a téren sincs igazán (a meghosszabbodó futamidővel csökkenthetők az adós terhei – esetleg éppen a még elviselhető szintig).
Nem túl megnyugtató ugyanakkor az sem, hogy 2008 első fél évében a lakáshiteleknél csökkent a problémamentes, és nőtt a külön figyelendő minősítésű állományarány. Tény viszont, hogy az állomány több mint 88 százaléka még mindig bonyodalom nélküli volt, az átlag alatti, illetve kétes hitelek pedig mindössze egy százalékot tettek ki.
Az MKB devizahitelezést leállító bejelentését egyelőre csak a Volksbank követte. A Raiffeisentől viszont a Napi Gazdaság megtudta: továbbra is folytatják a devizahitelezést, ezért a meglévő hitelszerződések és hitelkeretek megújítását is lehet devizában kezdeményezni, de ezen belül az eurót részesítik előnyben.
(napi.hu)
