Forsense: egyelőre a válság szele csapta meg a magyarokat

A magyar választók 51 százaléka az elmúlt hetek legjelentősebb eseményeként említi a hitelválsággal kapcsolatos híreket – mutatja ki a Forsense legfrissebb kutatásában. A felmérés többek között megállapítja: körülbelül ugyanannyian vannak, akik még semmilyen személyes hatását nem érzékelték a válságnak, mint akiket érintettek az események.• IMF: Előbb Izland és Ukrajna, Magyarország „még odébb van”• Négyéves mélyponton a BUX• Kamatemelés – kissé erősödik a forint, a Mol viszont zuhan• EB-felszólítás Magyarországnak az Erste Bank ügyében• A válságtól félünk, nem a kődobálóktól• MSZP ÉFP: a válság mélyül, a kormány látszatintézkedéseket tesz• Csath: Fordítva ül a lovon a magyar kormány

A Forsense 1000 fő megkérdezésével kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a globális hitelválság Magyarországot érintő hatásairól.

A megkérdezettek közel háromnegyede meglehetős érdeklődéssel követi a világban tapasztalható hitelválságról szóló híreket, bár ezen belül kisebbségben vannak a kiemelkedő érdeklődést mutatók (22 százalék). Összességében a megkérdezettek 92 százaléka válaszolta azt, hogy valamilyen mértékben követi a sajtóban jelentős felületen megjelenő ügy fejleményeit.

Október második hetében még 86 százalék volt ez az arány, mostanra pedig már 97 százalékra emelkedett a válság iránt legalább kismértékű érdeklődést mutatók aránya. Az átlagosnál valamivel erőteljesebb a krízis iránt mutatott érdeklődés a férfiak, a 35-54 évesek, a magas jövedelműek és az egyetemi diplomával rendelkezők körében, de az eseményeket kevésbé követő csoportok esetében is az odafigyelés a jellemző többségi magatartás.

Körülbelül ugyanannyian vannak, akik még semmilyen személyes hatását nem érzékelték a hitelválságnak (42 százalék), mint ahányan beszámolnak legalább mérsékelt személyes érintettségről (44 százalék) – igaz, köztük csak kevesen (7 százalék) tapasztaltak nagyon jelentős hatást, további 21 százalék pedig kismértékű hatást érzékelt. A válság hatásának kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy viszonylag sokan (14 százalék) nem tudtak vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre. Az átlagosnál valamivel jobban megérezték a válság közvetlen hatását a középkorúak, az egyetemi diplomások, a magas jövedelműek és a megtakarítással rendelkezők.

A magyar lakosság szemszögéből nézve tehát egyelőre inkább csak a válság szele csapta meg az országot, mintsem maga a tényleges válság. Ez nem csupán az eddigi tapasztalatok alapján jelenthető ki, hanem a jövőbeni várakozások tükrében is, mivel hasonló méretű azok tábora (41 százalék), akik úgy gondolják, hogy csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem fogják megérezni a globális válságot a következő hónapokban – ez utóbbiak aránya 14 százalék –, mint akik mérsékelt, vagy erőteljes hatást prognosztizálnak (40 százalék). Nagymértékű személyes érintettséget 15 százalék jósolt a közeljövőre. Ennél a kérdésnél még magasabb a bizonytalanok és nem válaszolók tábora (19 százalék). Az átlagosnál nagyobb mértékben tartanak a válság hatásától a 35-54 évesek, a nagyobb városokban élők és a megtakarítással, befektetéssel rendelkezők.

Meglepő módon többen tartják valószínűnek Magyarországon, hogy egy évekig elhúzódó gazdasági világválság következik, melynek Magyarországon is súlyos következményei lesznek (55 százalék), mint amennyien a saját pénzügyi helyzetükben változást várnak a válság hatására a következő hónapokban. Ez is azt jelzi, hogy a hitelválság a lakosság egy jelentős része számára jelenleg inkább csak egy távoli, a hírekben megjelenő esemény, amely sokkal erősebben érezteti hatását makro-szinten, mint az egyéni élet szintjén. Az átlagosnál valamivel pesszimistábbak a lehetséges világválság vonatkozásában a nők, a középkorúak, valamint akik szerint nagyon rosszul mennek a dolgok az országban (67 százalék).

A megkérdezetteknek mindössze 4 százaléka tett már eddig valamit megtakarításai, befektetései védelmében, a hitelválság hatásainak elkerülésére, s további 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy eddig nem tett semmit, de a jövőben szándékozik tenni valamit. Jóval többen vannak, akik nem szándékoznak tenni semmit (22 százalék), és még többen azok, akik nem is tudnának, mert saját állításuk szerint nem rendelkeznek megtakarítással vagy befektetéssel (45 százalék). A bizonytalanság jele itt is egyértelműen megmutatkozik abban, hogy ötből egy megkérdezett nem tudja, vagy nem mondja meg, hogy tesz-e valamit. A többi megkérdezetthez képest nagyobb arányban készteti cselekvésre a krízis a férfiakat, a fiatalabbakat, a diplomásokat, a nagyvárosban élőket és a magas jövedelemmel rendelkezőket – egyszóval az átlagosnál magasabb státuszúakat. A válság hatására cselekvők alacsony száma miatt nehéz értékelni azt, hogy mely lépések a leginkább jellemzők, de a válaszokból annyi mindenesetre kiderül, hogy a biztonságosabb befektetések felé elmozdulást viszonylag sokan tekintik lehetséges menekülő útvonalnak a jelenlegi helyzetben.