Mézügyben kettős a mérce

Nem indult büntetőeljárás az Alimenti Kft. ellen, amelyről lapunk korábban kiderítette, hogy hamis mézet forgalmazott a Tesco áruházláncban. Süth Miklós főállatorvos továbbra sem válaszolt lapunk kérdéseire.

Úgy tűnik, Süth Miklós országos főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára lapunk nyári mézhamisításokat leleplező cikke nyomán csak odáig jutott, hogy lepakoltatta a kritikán aluli minőségű hamisítványokat a Tesco áruházlánc polcairól, feljelentést azonban nem tett. Legalábbis múlt hét csütörtök óta nem kapunk választ arra, hogy a szaktárcánál sor került-e további lépésekre, miután az általunk elvégeztetett laboratóriumi vizsgálat kiderítette, hogy az Alimenti Kft.-nek a Tesco üzleteiben forgalmazott akácméze a legegyszerűbb vizsgálattal is bebizonyítható hamisítvány. A főállatorvosnál készségesebbnek bizonyult az érintett cég, amelynek illetékese közölte: semmiféle eljárás nem indult ellenük. Holott a büntető törvénykönyv értelmében „aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Emlékezetes, hogy Süth hivatala tavasszal hasonló okok miatt tett feljelentést egy másik mézcsomagoló vállalat, az Aranynektár Kft. ellen, amelynek következtében egy időre bezáratták a cég dunavarsányi üzemét. Ez a büntetőeljárás már lezárult. A főállatorvos feljelentése nem bizonyult megalapozottnak, az ügyészség bűncselekmény elkövetésének hiánya miatt lezárta a nyomozást – tájékoztatta lapunkat Takács Ferenc, az Aranynektár Kft. ügyvezetője, tulajdonosa, aki a jövő héten sajtótájékoztatón kíván beszámolni az általa koncepcionálisnak minősített eljárásról.

Mindez felveti a kérdést, hogy mi alapján indít eljárást a hatóság egyes cégek ellen, míg másokkal – amelyekről rendre kiderült, hogy termékük hamisítvány – nem foglalkozik. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) ugyanis már több éve végeztetett laboratóriumi vizsgálatokat a piacon fellelhető mézekről, ám ezektől az élelmiszerek biztonságát garantálni hivatott állami szerv rendre elzárkózik, azzal az indokkal, hogy a mézmintavétel nem szabályos. Az OMME idei vizsgálata során kiderült, hogy üzletláncok polcain továbbra is nagyon magas, negyvenszázalékos a hamis mézek aránya, vagyis a fogyasztók jogai súlyosan sérülnek. Az egyesület egy uniós szinten elismert laboratóriumban vizsgáltatott meg harminckét mézet, amelyből tizenháromról derült ki, hogy hamisítvány. A Méhészet című lapban közölt adatok szerint a Klenáncz Méhészet, az Apimel-R Kft., a Molnár Méz Kft., az Apiker Kft., illetve a Nagy és Fia Kft. által forgalmazott mézek közül egyesek hamisítványok. Az OMME vizsgálatai között nem szerepelt a lapunk által vásárolt és laboratóriumba küldött, Alimenti Kft. által forgalmazott akácméz, amelyről ugyancsak kiderült, hogy hamis.

Jól vizsgáztak viszont a Sparban forgalmazott Hungaronektár Plus Kft., illetve az Alba Méz Kft. akácmézei, továbbá a Rotschildban vásárolt Méhecske Bt. akác- és virágméze. A Pluszban forgalmazott mézek közül eredetinek bizonyult az Aranynektár Kft. virág- és akácméze, illetve az Amiel nevű német márka erdei méze. Virág- és akácmézével a Tescóban is jól szerepelt az Aranynektár Kft., amely üzletláncban Bertalan Imre virág- és akácméze is eredetinek bizonyult. Vagyis az az érdekes helyzet állt elő, hogy Süth Miklós főállatorvos hivatala azon társaság ellen indít eljárást, amely a méhészek szakmai szervezete szerint jó minőségű mézet forgalmaz, míg a többi, kifogásolt terméket forgalmazó társaságot nem jelenti fel.