Az MTA elnöke abból az alkalomból nyilatkozott, hogy pénteken előadást tart Podgoricában A nemzeti tudományos akadémia szerepe a XXI. században című nemzetközi konferencián. A tanácskozáson Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Macedónia, Magyarország, Németország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Törökország tudományos akadémiája képviselteti magát a legfelsőbb szinten. Részt vesznek továbbá az Európai Akadémia, az Ázsiai Akadémiák Föderációja és a Harmadik Világ Akadémiájának vezetői is. A tanácskozás fővédnöke Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök.
A konferencia középpontjában a közép- és délkelet-európai nemzeti akadémiák helyzete lesz. A résztvevők hat tematikus ülés keretében vizsgálják az akadémiák lehetőségeit, feladatait és helyzetét a társadalom, a kiválóság, a fiatalok, a politika, az integritás és a tanácsadás vonatkozásában. Az Akadémia és a fiatalok című szekció nyitóelőadását, valamint a konferencia összefoglaló előadását Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartja.
„A nemzeti akadémiák tradíciókra épülő szervezetek. Megalakulásukkor, s bizonyos értelemben még ma is a nemzeti tudományosság letéteményesei voltak. Az MTA-t a magyar nyelv ápolására, a hazai tudományosság előmozdítására hozták létre. Részben ma is ez a feladatunk” – magyarázta Pálinkás József.
Mint kifejtette, a globalizált világban azonban az akadémiáknak többes funkciója van. „Természetesen továbbra is fontos, hogy a nagy nemzeti kérdésekben tanácsot adjanak, de hozzá kell járulniuk a versenyképességhez. Ahogy a davosi Világgazdasági Fórum ajánlásokat fogalmaz meg, az akadémiáknak is hatékonyabban részt kell venniük a nemzetközi trendek formálásában. Ehhez jól illeszkedik a Tudomány Világfóruma, amelyet immár negyedik alkalommal rendezünk meg jövőre Budapesten. Ez a fórum a többi hasonló összejövetelhez hasonlóan hivatott elősegíteni, hogy az akadémiák nagyobb szerepet kapjanak a világban az emberiség előtt álló nagy kérdések megválaszolásában. Ilyen egyebek közt a klímaváltozás, vagy az energiaellátás”.
Hozzáfűzte: Az akadémiák hagyományaik folytán mindig fontos szerepet töltöttek be, s töltenek be abban, hogy a tudományban, és általában a közéletben az etikus magatartás kerüljön előtérbe.
„Azt gondolom, hogy az akadémiáknak ilyen szerepet kell játszaniuk a globális világban is. A mostani hitelválság jól példázza, hogy a globális világ bizonyos történései mily erősen érintik az egyes országokat. A hitelválságnak vannak tudományos és etikai vonatkozásai is, hiszen ha a gazdaság elméletével foglalkozók világszerte hamarább felemelték volna a szavukat a helytelen pénzügypolitika ellen, felvetéseiken talán elgondolkodnak a döntéshozók, s nem alakul ki ilyen mérvű krízis” – hangsúlyozta Pálinkás.
(MTI)
origo.hu
Halál helyett második esély: egy segélykiáltás mindent megváltoztatott
