Sólyom visszaküldte a kitüntetésekről szóló törvényt

Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló törvényt, valamint a Kossuth-díjról és Széchenyi-díjról szóló törvényt módosító törvényt - közölte hétfőn a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Stratégiai és Kommunikációs Főosztálya.

MNO
2008. 10. 13. 12:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államfő levélben tájékoztatta döntéséről Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét. „A köztársasági elnök hiányolja, hogy a kitüntetési törvények a módosítást követően sem biztosítják a kitüntetni tervezett személyek részére, hogy eldöntsék, kívánnak-e részesülni az adott állami kitüntetésben” – olvasható az államfői hivatal közleményében. Az Országgyűlés múlt hétfőn fogadta el a módosító jogszabályt 200 igen szavazattal, 169 ellenében, egy tartózkodás mellett.

A módosításra azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság (Ab) egy 2007-es határozatában kimondta, hogy a köztársasági elnököt valódi döntési jog illeti meg a kitüntetések adományozásában, jogosult és egyben köteles megtagadni az alkotmányos értékrendbe ütköző kitüntetés adományozását. A módosítást követően a jövőben ezeket a kitüntetéseket vissza is lehet vonni azoktól, akik arra érdemtelenné váltak. A képviselők támogatták azt is, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését.

Az államfő Szili Katalinnak írt és az elnöki hivatal honlapján nyilvánosságra hozott levelében azt írta, hogy a módosítások célja egyrészt az Alkotmánybíróságnak a kitüntetési jogkörrel kapcsolatban hozott határozatában megállapított jogalkotási kötelezettségek teljesítése, másrészt a kitüntetésekkel kapcsolatos eljárási szabályok módosítása, pontosítása.

Sólyom László felidézte: a javaslat előkészítése során az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium februárban megkereste hivatalát, hogy véleményezze a koncepciót. Az elnöki hivatal részletesen kifejtette álláspontját, „van azonban egy fontos kérdés, melynek tekintetében nem értettem egyet a tervezet rendelkezéseivel, és mivel az Országgyűlés ennek megfelelően fogadta el a törvényt, ezzel sem értek egyet”. Hozzátette: az állami kitüntetések terén egyre többször fordul elő a kitüntetés, illetve díj „visszautasítása”; csak 2005 óta hat-hét ilyen eset történt.

„Feltehetően sem a közvélemény, sem a kitüntetést visszautasítani kívánó személyek nincsenek tisztában azzal, hogy a hatályos jog nem ad lehetőséget az állami kitüntetés tényleges, joghatással járó visszautasítására” – hangsúlyozta az államfő. Hozzáfűzte: függetlenül attól, hogy valaki kifogásolja a neki szánt kitüntetést, még ha nem is veszi át azt, kitüntetettnek minősül. A kitüntetést a hatályos jog szerint a miniszterelnök vagy miniszter által előterjesztett majd ellenjegyzett, a köztársasági elnök által aláírt, és a Magyar Közlönyben közzétett határozat állapítja meg. Vagyis nem szükséges hozzá az érintett beleegyezése – írta az államfő.

Felidézte: a minisztériumi előterjesztés is felvetette ezt a kérdést, mondván, a kitüntetés aktusa az adományozásból és annak elfogadásából áll, és mivel nyilvánvalóan senki sem kötelezhető a kitüntetés elfogadására, ennek megfelelően a visszautasítás lehetősége szerves része a jogintézménynek.

Sólyom László egyetért ezzel, álláspontja szerint a jognak lehetővé kell tennie, hogy a kitüntetni tervezett személy kellő időben eldönthesse, kíván-e részesülni az adott kitüntetésben. „Ennek a kitüntetési eljárás olyan szakaszában kell megtörténnie, amikor még nem történt joghatást kiváltó intézkedés, magyarán a kitüntetési javaslatnak a köztársasági elnöknek történő megküldése előtt”, illetve az érintettek nevének nyilvánosságra hozatalát megelőzően – fogalmazott. Az államfő hangsúlyozta, hogy senkit nem lehet állami kitüntetés elfogadására kötelezni, továbbá a kitüntetés az állam, és a köztársasági elnök általi adományozás révén a nemzet egységes elismerését fejezi ki és az államnak el kell fogadnia, ha valaki valamilyen – például személyes, lelkiismereti vagy politikai – okból nem kíván ebben az elismerésben részesülni. Hozzátette: ezt az ügyben felmerülő alapjogi aspektusok, a lelkiismereti szabadság, önrendelkezési jog is indokolttá teszik.

Kitért arra is, hogy az államnak feladata és kötelessége az állami kitüntetések rangjának, jelentőségének fenntartása. Mint írta, ha a kitüntetések alkalmával csak a nyilvános tiltakozás áll azok rendelkezésére, akik azt nem kívánják elfogadni, ez a kitüntetés intézményének méltóságát ássák alá. Utalt arra, hogy a minisztériumi előterjesztés szerint ezt rendeletben indokolt szabályozni. „Véleményem szerint azokat az alapvető és garanciális rendelkezéseket, amelyek biztosítják a törvénnyel érintett valamennyi állami és önkormányzati kitüntetés, díj elhárításának, visszautasításának a lehetőségét, törvényi szinten, egységesen kell szabályozni” – írta az államfő. Ezt részben azzal indokolta, hogy az ügynek a lelkiismereti szabadságot és az önrendelkezési jogot érintő vonatkozásai vannak, amelyek garanciáit az Ab gyakorlata alapján csak törvényben állapíthatják meg. A törvényi szabályozás mellett szól álláspontja szerint az is, hogy az állami kitüntetések, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díj esetében köztársasági elnöki hatáskörről van szó, amelynek kapcsán a lényeges szabályokat törvényi és nem kormányrendeleti szinten kell megállapítani, akkor is, ha azok egy része a kitüntetés előkészítéséért felelős kormányzati szerv eljárására vonatkozik.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.