Sólyom visszaküldte a kitüntetésekről szóló törvényt

Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló törvényt, valamint a Kossuth-díjról és Széchenyi-díjról szóló törvényt módosító törvényt - közölte hétfőn a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Stratégiai és Kommunikációs Főosztálya.

Az államfő levélben tájékoztatta döntéséről Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét. „A köztársasági elnök hiányolja, hogy a kitüntetési törvények a módosítást követően sem biztosítják a kitüntetni tervezett személyek részére, hogy eldöntsék, kívánnak-e részesülni az adott állami kitüntetésben” – olvasható az államfői hivatal közleményében. Az Országgyűlés múlt hétfőn fogadta el a módosító jogszabályt 200 igen szavazattal, 169 ellenében, egy tartózkodás mellett.

A módosításra azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság (Ab) egy 2007-es határozatában kimondta, hogy a köztársasági elnököt valódi döntési jog illeti meg a kitüntetések adományozásában, jogosult és egyben köteles megtagadni az alkotmányos értékrendbe ütköző kitüntetés adományozását. A módosítást követően a jövőben ezeket a kitüntetéseket vissza is lehet vonni azoktól, akik arra érdemtelenné váltak. A képviselők támogatták azt is, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését.

Az államfő Szili Katalinnak írt és az elnöki hivatal honlapján nyilvánosságra hozott levelében azt írta, hogy a módosítások célja egyrészt az Alkotmánybíróságnak a kitüntetési jogkörrel kapcsolatban hozott határozatában megállapított jogalkotási kötelezettségek teljesítése, másrészt a kitüntetésekkel kapcsolatos eljárási szabályok módosítása, pontosítása.

Sólyom László felidézte: a javaslat előkészítése során az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium februárban megkereste hivatalát, hogy véleményezze a koncepciót. Az elnöki hivatal részletesen kifejtette álláspontját, „van azonban egy fontos kérdés, melynek tekintetében nem értettem egyet a tervezet rendelkezéseivel, és mivel az Országgyűlés ennek megfelelően fogadta el a törvényt, ezzel sem értek egyet”. Hozzátette: az állami kitüntetések terén egyre többször fordul elő a kitüntetés, illetve díj „visszautasítása”; csak 2005 óta hat-hét ilyen eset történt.

„Feltehetően sem a közvélemény, sem a kitüntetést visszautasítani kívánó személyek nincsenek tisztában azzal, hogy a hatályos jog nem ad lehetőséget az állami kitüntetés tényleges, joghatással járó visszautasítására” – hangsúlyozta az államfő. Hozzáfűzte: függetlenül attól, hogy valaki kifogásolja a neki szánt kitüntetést, még ha nem is veszi át azt, kitüntetettnek minősül. A kitüntetést a hatályos jog szerint a miniszterelnök vagy miniszter által előterjesztett majd ellenjegyzett, a köztársasági elnök által aláírt, és a Magyar Közlönyben közzétett határozat állapítja meg. Vagyis nem szükséges hozzá az érintett beleegyezése – írta az államfő.

Felidézte: a minisztériumi előterjesztés is felvetette ezt a kérdést, mondván, a kitüntetés aktusa az adományozásból és annak elfogadásából áll, és mivel nyilvánvalóan senki sem kötelezhető a kitüntetés elfogadására, ennek megfelelően a visszautasítás lehetősége szerves része a jogintézménynek.

Sólyom László egyetért ezzel, álláspontja szerint a jognak lehetővé kell tennie, hogy a kitüntetni tervezett személy kellő időben eldönthesse, kíván-e részesülni az adott kitüntetésben. „Ennek a kitüntetési eljárás olyan szakaszában kell megtörténnie, amikor még nem történt joghatást kiváltó intézkedés, magyarán a kitüntetési javaslatnak a köztársasági elnöknek történő megküldése előtt”, illetve az érintettek nevének nyilvánosságra hozatalát megelőzően – fogalmazott. Az államfő hangsúlyozta, hogy senkit nem lehet állami kitüntetés elfogadására kötelezni, továbbá a kitüntetés az állam, és a köztársasági elnök általi adományozás révén a nemzet egységes elismerését fejezi ki és az államnak el kell fogadnia, ha valaki valamilyen – például személyes, lelkiismereti vagy politikai – okból nem kíván ebben az elismerésben részesülni. Hozzátette: ezt az ügyben felmerülő alapjogi aspektusok, a lelkiismereti szabadság, önrendelkezési jog is indokolttá teszik.

Kitért arra is, hogy az államnak feladata és kötelessége az állami kitüntetések rangjának, jelentőségének fenntartása. Mint írta, ha a kitüntetések alkalmával csak a nyilvános tiltakozás áll azok rendelkezésére, akik azt nem kívánják elfogadni, ez a kitüntetés intézményének méltóságát ássák alá. Utalt arra, hogy a minisztériumi előterjesztés szerint ezt rendeletben indokolt szabályozni. „Véleményem szerint azokat az alapvető és garanciális rendelkezéseket, amelyek biztosítják a törvénnyel érintett valamennyi állami és önkormányzati kitüntetés, díj elhárításának, visszautasításának a lehetőségét, törvényi szinten, egységesen kell szabályozni” – írta az államfő. Ezt részben azzal indokolta, hogy az ügynek a lelkiismereti szabadságot és az önrendelkezési jogot érintő vonatkozásai vannak, amelyek garanciáit az Ab gyakorlata alapján csak törvényben állapíthatják meg. A törvényi szabályozás mellett szól álláspontja szerint az is, hogy az állami kitüntetések, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díj esetében köztársasági elnöki hatáskörről van szó, amelynek kapcsán a lényeges szabályokat törvényi és nem kormányrendeleti szinten kell megállapítani, akkor is, ha azok egy része a kitüntetés előkészítéséért felelős kormányzati szerv eljárására vonatkozik.

(MTI)