Szepessy Zsolt polgármester hétfőn rámutatott arra: elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistelepülések találhatók az OTP által meghatározott listán, a 126 községet érintő döntés alapján a pénzintézet nem fogad be szerinte forgalomképtelen ingatlant fedezetként.
A megyében fekvő, de a listán nem szereplő Monok független polgármestere úgy fogalmazott: ez az eljárás amellett, hogy diszkriminatív, erősíti az illegális hitelezést, azaz az uzsorakölcsönöket, amelyek ellen épp az elmúlt időszakban vették fel a harcot a kistelepülések önkormányzatai.
Véleménye szerint "a pénzintézet a helyi bűnözést erősíti ezzel a döntésével", ugyanis ha a falvakban élő kisembernek pénzre lesz szüksége, legálisan már nem kaphat. Az uzsorásokhoz fordul majd, ezáltal még nagyobb terheket cipelve az egyébként is hátrányos helyzetű területeken. Hangsúlyozta: a pénzügyi, gazdasági válságot nem ez a döntés oldja meg, "nem ezek az emberek a felelősek a válság kialakulásáért, ezzel pedig őket büntetik a bankok és a nagyok hibája miatt".
Mint mondta, a hitelfelvétel lehetőségétől megfosztott kistelepülések lakói joggal érezhetik azt a tendenciát, hogy ők nem számítanak ebben az országban. "A kemény munkával felépített ingatlanjaik a pénzintézet határozatával még inkább leértékelődnek, ezért az itt élők menekülnek majd az érintett területekről és lassan sikerül elérni, hogy elnéptelenedik a vidék" – tette hozzá.
Szepessy Zsolt közölte: arra kéri a bankot, haladéktalanul vonja vissza ezt a listát. Emellett kéri Magyarország valamennyi polgármesterét, egységesen álljanak ki azon településekért, amelyeket az OTP határozata sújt, és fogalmazzák meg közösen az azzal kapcsolatos későbbi lépéseket – akár bojkottot is -, amennyiben a pénzintézet nem változtat döntésén.
Az OTP az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: ingatlanfedezet-értékelési rendszerében három kategóriába sorolja kockázati szempontból az ingatlanokat, azok forgalomképessége szerint. A minősítés alapját objektív mérő- és mutatószámok – ingatlanforgalmi statisztikai adatok, KSH kistérségi elemzések (például migráció), új építésű ingatlanok és a forgalmazott ingatlanok arányszáma – adják.
Mint hozzátette, a közel 3200 magyarországi településen található mintegy 4 millió 200 ezer lakóingatlan mindössze 1,5 százaléka tartozik jelenleg a harmadik kategóriába, ezek az ország 300 településén vannak. Ez a 300 település része az ország 28 halmozottan hátrányos kistérségének, amelyek a hétéves EU-s költségvetési periódusban helyzetük javításához európai uniós forráshoz juthatnak.
Az OTP szerint éppen ezek a tények támasztják alá szigorú fedezetértékelési rendszerének indokoltságát. Úgy fogalmazott: teljességgel megalapozatlan minden olyan közlés, amely azt állítja vagy sugallja, hogy a bank indokolatlanul megkülönböztet akkor, amikor a szigorú kockázatkezelési elveknek megfelelően, következetesen nem fogad be fedezetként forgalomképtelen ingatlant.
A közleményben az is olvasható, hogy a legnagyobb hazai hitelintézet portfoliójának stabil minősége jól tükrözi az eddigi markánsan konzervatív hitelezési gyakorlatot, ami a jelenlegi nemzetközi pénzpiaci helyzet negatív hatásai közepette és a kedvezőtlen reálgazdasági folyamatok miatt kiemelt fontosságú.
(mti)
