„Álcázott zsidó kongresszusból nem lesz virágzó zsidó élet”

A magyar zsidó közélet antidemokratikus szervezetének problematikája mára már egyre több ember számára ismert. A Mazsihisz a kizárólagos képviselet látszatának megerősítése érdekében kongresszust hívott össze. E kongresszus azonban nem javít a helyzeten, sőt inkább ront azon – olvasható Köves Slomó rabbi levelében.

A Mazsihisz vezetősége a kizárólagos képviselet látszatára törekszik, felhasználva ehhez szinte minden energiáját és erőforrását. A látszatot sikerült közel 20 évig fenntartani, csakhogy időközben felnőtt egy új generáció, egyre több az alulról jövő kezdeményezés, létrejöttek és megújultak szervezetek és egyházak, és egyre többen bátorkodnak az ügyben felszólalni, sok esetben kockáztatva szervezetüknek a Mazsihisztől kapott támogatását. A magyar zsidóság képviseletének antidemokratikus volta mára már a közvélemény egésze számára közismert – olvasható a rabbi levelében.

A harmadik zsidó kongresszus esetében a Mazsihisz ezért a régi recepthez nyúl, kongresszust hív össze. Ezzel a PR-fogással azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy ezúttal minden probléma megoldódik: „A kongresszuson részt vehet minden Magyarországon vagy azon kívül működő zsidó szervezet” – áll a Mazsihisz felhívásában, ugyanakkor „a kongresszus önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, az azon részt vevő szervezetekre kötelező határozatokat nem hozhat”, és „a kongresszust a szövetség vezetői vezetik”. Azaz az új külsővel, de a régi belsővel minden mehet a régiben.

Köves Slomó szerint a kongresszus tehát semmit nem old meg, sőt magát a problémát fokozza, hiszen még elődeinél is rosszabb. Valójában mindkettő hibáját eleve magában hordozza. Az 1868-as kongresszushoz hasonlóan egyetlen irányzatot, a Mazsihisz-féle neológiát akarja a pluralisztikus zsidó élet helyébe emelni, és az 1950-es kongresszushoz hasonlóan az állami befolyást szolgálja és erősíti. Kutyából nem lesz szalonna, és álcázott zsidó kongresszusból és „egységből” sem lesz virágzó zsidó élet – érvel a rabbi.

Látnunk kell, hogy a ma százezres létszámúként emlegetett zsidóság nagy része távol van ősei hitétől. A zsidó vallási és kulturális élet felvirágoztatását nem egy újabb, eleve halálra ítélt hamis egység kihirdetése fogja meghozni, hanem egy plurálisan szerveződő, embereket valóban megérintő zsidó közélet, melynek minden szereplője azon munkálkodik a maga módján, hogy minél több zsidó származású emberrel ismertesse meg a zsidóság mély tanítását és szépségeit, a közösségi élet és a hagyomány örömét. Ehhez viszont az kell, hogy a mindenkori magyar kormány hagyjon fel végre a diszkriminatív gyakorlattal, és engedjen utat egy plurális zsidó közéletnek – zárul a levél.