Az egészségügyi törvényekről tárgyal az Országgyűlés

Az Országgyűlés csütörtökön megkezdi az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitáját. Az előterjesztés érinti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről (kórháztörvény), az egészségügyről, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a felsőoktatásról szóló törvényt, illetve a gyógyszer-gazdaságossági jogszabályt. • Kétséges az eü-törvény elfogadása – az MSZP bizakodik

A szaktárca szándékai szerint a javaslat révén rugalmasabb lesz a járó- és fekvőbeteg-ellátás kapacitáselosztása. A változtatás lényege, hogy a szakellátásban országosan minimális óraszámokat hirdetnek ki, amelyeket a fenntartónak mindenképpen biztosítania kell és maximálják a biztosító által finanszírozott ellátásokat. Az ellátásszámokat évente újraosztják, erre a biztosító tesz előterjesztést, a regionális egészségügyi tanácsok pedig javaslatokat terjeszthetnek be, a „végső szót” azonban a regionális tiszti főorvos hozza meg. A kórháztörvény módosítása kapcsán az egészségügyi intézmény fenntartója kezdeményezhet majd ellátás-átcsoportosítást intézményein belül, a kérelmet ebben az esetben is a területileg illetékes tiszti főorvosnál kell kezdeményezni, és ő is engedélyezi azt. A tartósan kihasználatlan kapacitásokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) folyamatosan figyelemmel kíséri, és javaslatot tehet azok átadására olyan intézményeknek, amelyeknél arra szükség van.

A járóbeteg-ellátásban – hasonlóan a kórházaknál – szintén bevezetik a területi ellátási kötelezettséget, amely a szolgálatóra ró kötelezettséget: eszerint a területéhez tartozó lakhelyekről érkező betegeket köteles ellátni. Az OEP-nek kell majd ellenőriznie az ellátási előírások (protokollok) betartását. A biztosító, amennyiben hiányosságot talál, az adott szakmára szóló szerződést módosíthatja, felbonthatja és az ellátást átadhatja egy súlyponti vagy országos intézménynek. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatát figyelembe véve módosítják a gyógyszer-gazdaságossági törvény gyógyszerismertetői díjra vonatkozó passzusát is. A változtatás eredményeként csak azon orvoslátogatók után kell fizetni a gyógyszergyáraknak havi 416 ezer forintot, akik ténylegesen ezt a tevékenységet végzik. (Az Ab azt kifogásolta, hogy a törvény minden regisztrált orvoslátogatóra nézve kötelezővé tette a díj fizetését, függetlenül attól, hogy az adott gyógyszerismertető valóban végezte-e ezt a feladatot.)

Változik a gyógyszertárak szolidaritási díjának megállapítása is. A javaslat szerint a befizetés globálisan változatlan maradna, a módosítással a legnagyobb árrés-bevételű közfinanszírozott gyógyszerforgalmat bonyolító mintegy 50 patika fizetne magasabb összegű szolidaritási díjat, a többi esetében a befizetés mértéke csökkenne. Szintén a gyógyszertörvény módosítása kapcsán pontosítják a gyógyászati segédeszközök fogalmát, továbbá a jövőben a felsőoktatási törvény módosításával a gyógyszerészek is doktori címet kapnának.

A képviselők megvitatják az SZDSZ-es képviselők által benyújtott, a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslatot is. Ennek indoklása szerint a büntetőjogban szabályozott távoltartás intézménye nem alkalmas a családon belüli erőszak kezelésére. Az előterjesztés viszont lehetőséget ad a bántalmazottnak, hogy még azt megelőzően kérhesse a hatóság segítségét, mielőtt súlyos vagy végzetes következménnyel járó bűncselekmény áldozatává válna. Az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításának egyik kiemelt célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek, akik jelenleg rendszeres szociális segélyben részesülnek, a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához.

(MTI)