Székely Tamás tárcavezető bizottsági meghallgatását a Fidesz, a KDNP és az MDF indítványozta, hogy megtudja, milyen hatással van, lesz a pénzügyi válság az ágazatra, annak költségvetésére. A miniszter bevezetőjében elmondta, hogy a jövő évi költségvetés eredeti – válság előtti – verziójában az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) 6,5 százalékos növekedéssel számolt az idei előirányzathoz képest, 777 milliárd forinttal. Ez az előirányzat csökkent a közszféra 13. havi bérei kifizetésének befagyasztásával. A költségvetés sorozatos változása után összességében 10,2 milliárd forint fejlesztési előirányzat van az ágazat büdzséjében, hozzátéve, a 2007. évi maradvány 27,4 milliárd forint, amely az ágazatban marad. Tukacs István (MSZP) is az E-Alap kiadási és bevételi oldalának egyensúlyának megtartásáról beszélt, azt javasolta, hogy jövőre folyamatosan figyeljék a foglalkoztatottsági helyzetet.
Mikola: Drámai a szakdolgozók anyagi helyzete
Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke úgy vélte, nem vezet jóra, ha egy szakma költségvetését „tőzsdei alkufolyamatok alapján” készítik el, és azt kérte Székely Tamástól, hogy az ágazat érdekeit erőteljesebben képviselje a büdzsé vitájában. A politikus drámainak nevezte a szakdolgozók anyagi helyzetét, hiszen – mint mondta – a pénzügyi folyamatok következtében 6-8 százalékos reálkereset-csökkenéssel kell számolniuk.
Párttársa, Horváth Zsolt szintén reálkereset-csökkenésről beszélt, kiemelve, hogy az a szakdolgozó, aki nem vállal több műszakot és túlmunkát, 12 százalékos bércsökkenést „szenvedhet el”. A képviselő azon a véleményen volt, hogy a szakdolgozók elvándorlása, illetve a már a szakmának hátat fordítók visszacsábítása a rendszerbe sokkal több költséggel jár majd, mintha most rendeznék a bérüket.
Szocialista pártkongresszus?
Pesti Imre (Fidesz) – felszólalásában egy szocialista pártkongresszus hangulatához hasonlítva a miniszteri meghallgatást – azt kérdezte a minisztertől, nem fejtett-e ki valamiféle lobbitevékenységet azért, hogy a Heves megyei közgyűlés szerződést kössön a Hospinvesttel az egri Markhot Ferenc kórház működtetésére. A képviselő állítása szerint az egészségbiztosító úgy kötött szerződést az Hospinvesttel, hogy a cég nem mutatott be „nullás igazolást”, és a tisztiorvosi szolgálat munkatársai nem is jártak a kórházban. Székely Tamás ezeket az állításokat dokumentumok felolvasásával cáfolta. A fideszes képviselő közölte azt is, hogy az országos pszichiátriai intézet bezárásával megnőtt a pszichiátriai bűnelkövetők száma. Erre a felvetésre Székely Tamás azt kérte a politikustól, mutasson hivatalos kimutatást állítása alátámasztására.
Az ágazat csak vesztes volt
Csáky András (MDF) szerint lehet a pénzügyi válságra hivatkozni, de az egészségügyre mindig kiemelt figyelmet kell fordítani, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt öt évben az ágazat csak vesztes volt.
Mikola István, aki a bizottsági ülés előtt rövid sajtótájékoztatót tartott, csalódottságát fejezte ki a miniszter meghallgatása után. Úgy vélte, nem jött létre a szaktárca és az ellenzék között a partnerség egy jobb költségvetés érdekében, és a képviselőket bántja a miniszter időnként „lekezelő és cinikus hangneme”. A bizottság keddi ülésén 13 igen és 9 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását célzó javaslatot. Több ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy úgynevezett salátatörvényben módosítanak több, már meglévő jogszabályt és nem külön-külön „nyitják meg” azokat.
Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta, a salátatörvényben van egy sor jó, elfogadható elgondolás, és van, amelyet nem tudnak támogatni, azonban éppen ezért így, együttvéve „nem tudják garantálni” a törvényjavaslat megszavazását.
(MTI)
origo.hu
Földrengés volt Magyarországon
