Farkas Bertalan után 45 évvel után ismét van magyar űrhajós: magyar idő szerint szerda reggel 8 óra 31 perckor a floridai Kennedy Űrközpontban a NASA sikeres fellövést hajtott végre. A Dragon-űrhajó, a fedélzetén Kapu Tiborral, és három másik űrhajóssal a következő két hétben több kutatást fog elvégezni a Nemzetközi Űrállomáson.
A büszkeségen túl azonban van nagyobb haszna is a küldetésnek – írja a Világgazdaság.
Felidézik: még 2021-ben jelentette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy magyart küldene az űrbe, ezért a kormány mintegy 99 millió dolláros, azaz közel 35 milliárd forintos űripari fejlesztési programot fogadott el, azzal a céllal, hogy magyar űripari vállalatok és egyetemek kutatói működjenek együtt. A program Hunor nevet kapta, amelyben 247 jelentkező közül választották ki a végső győztest, Kapu Tibort.
Bár első látásra soknak tűnik egy űrhajós kiképzése, ami több tízmilliárd forintot emésztett fel, valójában sokszorosát hozhatja vissza annak, amit a magyar állam elköltött a programra.
Jelenleg a világ egyik legprosperálóbb szektora az űrgazdaság. A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég szerint 2023-ban a globális űrgazdaság értéke 630 milliárd dollár volt, ráadásul az ágazat elképesztő bővülés előtt áll: becslések szerint 2035-re elérheti az 1800 milliárd dollárt. Márpedig a magyar gazdaság lehetőségei szempontjából kifejezetten fontos, hogy betagozódjon egy olyan szektor értékesítési láncába, amely éppen egy erőteljes növekedési fázisban van.
Az, hogy ilyen gyors fejlődést ír le az ágazat ilyen rövid idő alatt, az több tényező együttes eredménye. A magánszektor belépésével versenyhelyzet jött létre az utóbbi években, így a SpaceX, a Blue Origin, vagy a Virgin Galactic drasztikusan le tudta faragni a rakétaindítási költségeket. Emiatt aztán évről évre egyre több kilövés van, 2024-ben már negyedik egymást követő évben dőltek meg az űrrepülési rekordok, tavaly 259 kilövés történt világszerte. Ez is szerepet játszott abban, hogy egyre olcsóbb és hatékonyabb műholdak jönnek létre manapság, ami lehetővé teszi akár kisebb országok, mint Magyarország számára az űrbe jutást.
Ezen túl pedig a modern gazdaságok adatalapúvá váltak az utóbbi időben, az időjárás, a logisztika, vagy a mezőgazdaság mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a űr egyre inkább inrastruktúraként működjön. És az is fontos tényező, hogy egyre több az állami űrkutatási program, ennek példája az Artemis vagy éppen a Hunor.
Vagyis ezek a tényezők tették lehetővé, hogy 45 év után ismét űrhajósa legyen Magyarországnak, aki a Nemzetközi Űrállomáson hazai innovációkkal és hightech ágazatok fejlesztésével foglalkozik majd a missziója alatt. Így magyar fejlesztésű űrkutatási eszközöket tesztel majd, továbbá magyar kutatók által előkészített tudományos kísérleteket végez. Összesen 30 hazai cég és kutatóintézet vett részt a programban, ami, ha sikeres lesz, további haszonnal járhat rövid időn belül. Az űriparban átlagosan egymillió euró befektetés 3-5 magasan képzett munkahelyet hoz létre, illetve több száz új munkahelyet.
A legfontosabb azonban mégis, hogy Kapu Tibor lényegében felteszi az űrgazdaság térképére Magyarországot, a küldetésével ugyanis az űripari ökoszisztémába a hazai gazdasági szereplők is be tudnak kapcsolódni.
