Ezen túl pedig a modern gazdaságok adatalapúvá váltak az utóbbi időben, az időjárás, a logisztika, vagy a mezőgazdaság mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a űr egyre inkább inrastruktúraként működjön. És az is fontos tényező, hogy egyre több az állami űrkutatási program, ennek példája az Artemis vagy éppen a Hunor.
Vagyis ezek a tényezők tették lehetővé, hogy 45 év után ismét űrhajósa legyen Magyarországnak, aki a Nemzetközi Űrállomáson hazai innovációkkal és hightech ágazatok fejlesztésével foglalkozik majd a missziója alatt. Így magyar fejlesztésű űrkutatási eszközöket tesztel majd, továbbá magyar kutatók által előkészített tudományos kísérleteket végez. Összesen 30 hazai cég és kutatóintézet vett részt a programban, ami, ha sikeres lesz, további haszonnal járhat rövid időn belül. Az űriparban átlagosan egymillió euró befektetés 3-5 magasan képzett munkahelyet hoz létre, illetve több száz új munkahelyet.
A legfontosabb azonban mégis, hogy Kapu Tibor lényegében felteszi az űrgazdaság térképére Magyarországot, a küldetésével ugyanis az űripari ökoszisztémába a hazai gazdasági szereplők is be tudnak kapcsolódni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!