Döntött az AB: nem lesz népszavazás a több-biztosítós rendszerről

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) azt az országgyűlési határozatot, amelyben az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerrel összefüggésben. Az AB úgy ítélte meg, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásával, majd hatályon kívül helyezésével a kérdés tartalma és ezzel együtt a népszavazási kezdeményezésnek a választópolgárok által támogatott célja megváltozott. Mindeközben az AB megsemmisítette a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet is.

Albert Zsolt, aki feleségével együtt kezdeményezte a népszavazást, azt mondta, az ő szerepük véget ért, amikor az OVB-hez eljuttatták az összegyűjtött aláírásokat. Véleménye szerint a folyamat ezzel az Ab-döntéssel nem zárult le, hiszen az Ab új eljárásra kötelezte az Országgyűlést. „Innentől kezdve bármi lehet, és nálam okosabb emberek el fogják dönteni, hogy mi legyen ezzel a kérdéssel, és 400 ezer ember aláírását lesöprik, vagy nem söprik le. Mi a katalizátor szerepét eljátszottuk” – fogalmazott Albert. Hozzátette: a következményt, hogy lesz-e népszavazás vagy nem, valakinek fel kell vállalni, azonban az ügy „ide-oda tologatásának” nem látja értelmét. Albert közölte még: nem tervezik azt, hogy új kérdést fogalmaznak meg.

Az Alkotmánybíróság hétfőn megsemmisítette azt az országgyűlési határozatot, amelyben az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerrel összefüggésben – közölte a testület sajtófőnöke. A távirati irodához eljuttatott közlemény szerint az országgyűlési határozat ellen benyújtott kifogások elbírálása során az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy tekinthető-e az országos népszavazás elrendelését érdemben befolyásoló lényeges, új körülménynek az a tény, miszerint az Országgyűlés a kérdés hitelesítését követően elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, majd a népszavazás elrendelését megelőzően hatályon kívül helyezte azt.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásával, majd hatályon kívül helyezésével a kérdés tartalma és ezzel együtt a népszavazási kezdeményezésnek a választópolgárok által támogatott célja megváltozott. Az Országgyűlés június 9-én döntött az egészségbiztosítás privatizációját megakadályozó népszavazási kezdeményezésről, amelyet az Albert házaspár nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz.

AB: alkotmányellenes a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendelet

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet hétfői ülésén. A testület megállapította: alkotmányellenes helyzet keletkezett azzal, hogy az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló törvényben nem szabályozta a közigazgatási hivatalok jogállását. Az AB felhívta az Országgyűlést arra, hogy jogalkotási kötelezettségének december 31-ig tegyen eleget.

Gaskó István meglepődött

Az Albert házaspár kezdeményezését felkaroló és az aláírásokat társult szervezeteivel együtt összegyűjtő Liga Szakszervezetek elnöke közölte: nagy meglepetést nem okozott az Alkotmánybíróság döntése, amellyel nem értenek egyet. A szakszervezeti vezető kifejtette: nem a törvény ellen indult a népszavazási kezdeményezés, hanem egy modell ellen, jelesül a társadalombiztosítás privatizációja ellen, hiszen amikor a népszavazási kezdeményezés megindult, a törvény még el sem készült. „Úgy érezzük, hogy alkotmányos jogunkban korlátoz az Alkotmánybíróság jelenlegi döntése” – közölte Gaskó István, hozzátéve: semmi biztosíték nincs arra, hogy kormányzati szinten valaki ne változtasson az egységes, szolidaritási elven működő társadalombiztosítási rendszeren.


(MTI)