Az említett négy politikus által alkotott élbolynak határozott előnye van a többiekkel szemben. A felmérés egyediségét adja, hogy a listát vezető politikus népszerűségi indexe minden korábbinál alacsonyabb. Többek közt ezt mérte a Szonda Ipsos 2008. október második felében a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásában.
Az elmúlt hetekben készült felmérések azt mutatták, hogy mindkét közeget erőteljesen jellemzik a pénzügyi válságtól való aggodalmak, számukra a nemzeti csúcs létrejötte valamelyest megnyugtatóan hatott. Ennek egyik következménye, hogy a tanácskozást szervező kormányfő megítélése ebben a két csoportban 5-5 pontot emelkedett, s az összmegítélését kifejező 30 pontos átlag közelébe ért. A másik fejlemény, hogy a nemzeti csúcstól távol maradó Sólyom László népszerűségi indexe a községekben 9, a bizonytalanok körében 8 ponttal lett alacsonyabb. A köztársasági elnök megítélésének hátterében továbbra is nagy szerepet játszanak a pártszimpátiák. A Fidesz táborában kedvezően, 60 ponttal viszonyulnak Sólyom Lászlóhoz, míg a szocialista párt hívei meglehetősen kritikusak: 37 pontot adtak neki.
Októberben a második legnagyobb változás Dávid Ibolyát érte, 3 pontot vesztett. Ez önmagában is figyelemre méltó eredmény, s az még inkább érdekes, hogy pályafutása során most először szorult 40 pont alá. Az idei esztendő elején még dobogós volt, aztán leszorult onnan. 2001 márciusában volt a csúcson 75 ponttal, 2004 közepéig szinte mindig 60 pont fölötti volt a népszerűségi indexe. A következő határértéknek, az 50-esnek tavaly május óta marad alatta. Ebben az évben 48 pontról indult, s meglehetősen sokat, 9 pontot vesztett. E csökkenés elsősorban a Fidesz táborának kritikusabb véleményéből fakad, körükben az átlagosnál nagyobb mértékben, 13 ponttal esett vissza az MDF elnökének rokonszenvindexe. A tőlük kapott 34 pontot csak mérsékelten tudja ellensúlyozni a bizonytalan választópolgárok által adott 42, az MSZP-sek 46 pontja.
(Népszabadság)
