Az ellenzéki politikus azt tudakolta, miért nem nyújt segítséget az ügyészség ahhoz, hogy tovább folytathassa tevékenységét a bizottság, amelynek működése 2006 után lehetetlenült el. Herényi Károly azt mondta, 2006-tól az új elnökség megszüntette az érdemi együttműködést, kerülte az egyeztetéseket, csökkentette a költségvetési támogatást. Az MDF-es képviselő kitért arra, hogy a bizottság Kállai Ernő kisebbségi ombudsmanhoz fordult, aki a legfőbb ügyészségtől kérte a helyzet kivizsgálását. Szerinte az ügyészségtől érkezett válasz figyelmen kívül hagyta a panaszos sérelmeit, meg sem kérdezték a bizottság tagjait, ehelyett rendre utasították a testületet, hogy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott gyakorisággal tartsa üléseit. Herényi Károly megjegyezte, hogy az MLSZ cigány labdarúgó bizottsága 1995-ben jött létre, és ebből alakult ki a kisebbségi bizottság, amely már nemcsak romákat, hanem más kisebbséghez tartozó fiatalokat is felkarolt. Válaszában a legfőbb ügyész közölte: az ügyészség nem vizsgálhatja a támogatások csökkentésével kapcsolatos jelzéseket, de felhívta az MLSZ elnökét arra, hogy biztosítsa a bizottság működését. Kovács Tamás azt mondta, vizsgálatuk kizárólag arra terjed ki, hogy az MLSZ szervezeti egységei betartják-e a jogszabályi, alapszabályi és a belső szabályzati rendelkezéseket. Hozzátette: a törvényességi felügyeleti eljárás során az derült ki, hogy az MLSZ nem a belső szabályzatának megfelelően működteti a bizottságot.
Kovács Tamás szerint ez a megállapítás egybevág a kisebbségi ombudsman álláspontjával, vagyis azzal, hogy a szakszövetség nem biztosította a működéshez szükséges hátteret. Sajnálatosnak nevezte, hogy az ügyészi szóhasználat kissé félreérthető, de nem a kisebbségi bizottságot kívánták rendre utasítani. Tájékoztatása szerint néhány nappal ezelőtt személyesen fogadta a kisebbségi bizottság elnökét, aki dokumentumokat adott át neki. Hozzátette: a napokban esedékes az MLSZ elnökének válasza az ügyészi intézkedésre, és ennek megismerése után, a kisebbségi bizottság dokumentumainak figyelembe vételével döntenek arról, szükséges-e további vizsgálat.
A választ az ellenzéki képviselő és az Országgyűlés sem fogadta el. A szavazáskor 168 volt az igenek, 179 a nemek száma, 17-en tartózkodtak. Tizenhét szocialista, 126 fideszes, 23 KDNP-s és két független képviselő szavazott igennel, míg nemmel 148 MSZP-s, négy fideszes, 18 SZDSZ-es, nyolc MDF-es és egy független képviselő. Tizenöt szocialista és két fideszes képviselő tartózkodott.
Legutóbb október 6-án szavazták le a legfőbb ügyész válaszát. Gusztos Péter (SZDSZ) azt tudakolta Belovics Ervintől, a legfőbb ügyész helyettesétől, hogy a demonstrációkon történő bűncselekmények kapcsán miért nem indít eljárást hivatalból az ügyészség.
(MTI)