Mécs Imre (MSZP) a Jutadombnál harcolt katonahősökről beszélt. Mint kiemelte, szombaton volt ötven éve, hogy a Kisfogházban hét katonát kivégeztek, mert a pesterzsébeti Jutadombon az országba betörő szovjet csapatokkal felvették a harcot a törvényes magyar kormány felhatalmazásával. Emlékeztetett arra, hogy Kádár János ebben az időben sürgette az ítéletek szigorítását, és kevesellte a halálos ítéleteket.
Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár válaszában azt mondta: 1956 krónikája a jutadombi történettel teljes. Jutadomb hősei önkéntesek, nemzetőrök és katonák voltak, akik ma is példaképei lehetnek a honvédelmet hivatásul választó embereknek – tette hozzá. Úgy vélte, van párhuzam Jutadomb hősei és a ma szolgáló katonák között, mégpedig az elhivatottság hazájuk és a szabadság ügye iránt.
Gulyás József (SZDSZ) az elmúlt rendszerben a nem jogállami szervként működő állambiztonsági szolgálat által produkált iratokról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a Kenedi János vezette iratvizsgáló bizottság csaknem két hónapja adta át jelentését a kormánynak, és azóta nem történt semmi. Mint kiemelte, a jelentésből látszik, hogy a magyar közvélemény megvezetése a rendszerváltást követően sem ért véget. A liberális képviselő közölte: az SZDSZ kezdeményezi, hogy a kormány a lehető leggyorsabban döntsön az évtizedekre titkosított, mágnesszalagokon őrzött információk feltárásáról.
A titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár válaszában felidézte, hogy a kormány 2007 júliusában adott megbízást az úgynevezett Kenedi-bizottságnak munkája elvégzésére. A kormány két alkalommal hosszabbította meg a bizottság munkáját 2008. augusztus 31-ig – közölte Iváncsik Imre, hozzátéve, hogy a bizottság munkájának eredményeként egy 422 oldalas jelentés készült, ami tanulmánykötet-jellegű. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a bizottság egy 16 pontból álló javaslatcsomagot fogadott el konszenzussal. Hangsúlyozta: a kormány nem tétlenkedik, hiszen a nemzetbiztonsági kabinet megtárgyalta a jelentést, és megállapította, hogy azt a kormány elé kell terjeszteni. A kormánykabinet éppen ma, kedden tárgyal róla – tette hozzá.
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy egy nemzetközi pénzügyi spekulációs folyamat indult el a világban. Nem olyan országot kell építeni, ahol a fiatalok azt látják, hogy a hazug, a gátlástalan győz – jelentette ki. Szólt a máriapócsi kegyhelyről is, amelyet – mint mondta – nemzeti kegyhellyé kellene nyilvánítani.
Lengyel Zoltán (MDF) a hátrányos helyzetű fiatalok sportolási lehetőségeiről beszélt. Kiemelte: minél szegényebb egy iskola, annál biztosabb, hogy nem jut pénz diáksportkörre és sportversenyeken való részvételre sem. Szerinte a sportra fordított minden összeg háromszorosát takarítják meg az egészségügyi kiadásokból. Az ellenzéki képviselő külön diáksport-normatívára tett javaslatot.
Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy Lengyel Zoltán szomorúbb képet festett, mint a valóság. Hozzátette: nagyon sok hátrányos helyzetű fiatal sportol, és ezeket a versenyeket az önkormányzati tárca támogatja.
Jakab István (Fidesz) az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényről beszélt. Szerinte az agrártermelők több mint ötven százaléka ellenezte a törvény elfogadását. Hangsúlyozta: nem véletlen, hogy az államfő is normakontrollra küldte a jogszabályt az Alkotmánybíróságnak. Az ellenzéki képviselő szerint az új támogatási rendszer alkalmazására semmi sem kényszeríti az országot, és arra nincs is kellő mértékben felkészülve. Úgy vélte, a kormánynak tudomásul kell vennie, hogy ez a törvény ma nem időszerű.
Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár válaszában az állattenyésztés alapvető érdekének nevezte, hogy bevezessék az egységes agrártámogatási rendszert, az SPS-t. A magyar mezőgazdaság érdeke, hogy stabil és kiszámítható rendszere legyen, és az SPS ilyen – jelentette ki.
(mti)
