Sólyom: Az asszimilációs támadások az iskolával kezdődnek

A beolvasztási, asszimilációs támadások az iskolával kezdődnek a határon túli magyarokkal szemben, akik számára a stabil kétnyelvűség csakis komoly anyanyelvi kultúrára támaszkodhat – szögezte le Sólyom László pénteken egy konferencia megnyitóján.• A Sándor-palotában tanácskoznak a határon túli magyarságról

A magyarság megmaradásának alapfeltétele, hogy kiművelt értelmiséggel rendelkezzen – mondta a köztársasági elnök egy konferenciát megnyitva pénteken. A beolvasztási, asszimilációs támadások az iskolával kezdődnek a határon túli magyarokkal szemben, akik számára a stabil kétnyelvűség csakis komoly anyanyelvi kultúrára támaszkodhat – emelte ki Sólyom László. Mint hangsúlyozta: a határon túl élő magyarok számára az iskolaválasztásnál nem lehet az a kérdés, hogy „magyar vagy minőségi” intézményt válasszanak-e.

Személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: egészen kitűnő iskolákat ismert meg a magyarlakta vidékeken tett látogatásai alkalmával. A köztársasági elnök fő célkitűzésnek nevezte, hogy az óvodától az egyetemig legyen lehetőségük anyanyelven tanulni a határon túl élő magyaroknak. „Ehhez gyerek kell” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ennek a problémának a kezelésekor nem lehet megkerülni a népesedési kérdés felvetését sem.

Az államfő már többször úgy nyilatkozott, hogy elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, s ennek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése. A köztársasági elnök erről a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat ötödik találkozóján beszélt, amelynek témáját ezúttal a Lemaradásban? – Oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl címmel jelölték meg.

A 2006 tavaszán elkezdett konferenciasorozat céljai közé tartozik az, hogy az egyes nemzetrészek egymással is kommunikáljanak, valamint átformálják a közbeszédet Magyarországon és a határon túl.

Sólyom: Kiszámítható nemzetstratégiára volna szüksége a határon túli magyaroknak

Igazodási pontokra, kiszámítható nemzetstratégiára volna szükségük a határon túli magyaroknak – mondta Sólyom László. A Lemaradásban? – oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl című konferencia szünetében a köztársasági elnök elmondta: szorgalmazza a szórványban élő magyarság számra iskolák, kollégiumok létrehozását, és felhívta a figyelmet a felnőtt- és szakmunkásképzés fontosságára is. A diákcsere és az oktatók magyarországi képzése is nagy segítséget nyújtana nekik, például abban, hogy szülőföldjükön és az anyaországban is használható tudásra tegyenek szert – fogalmazott Sólyom László.

(MTI)