Szabó Máté kifogásolja a BKV működésének egyes elemeit

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa részben elfogadja, részben azonban vitatja azokat a válaszokat, amelyeket a BKV vezérigazgatója küldött egy korábbi vizsgálati jelentésének megállapításaira reagálva – olvasható az Országgyűlési Biztos Hivatala által a távirati irodához szerdán eljuttatott közleményben. • BKV-s röplap, aláírások: nem akarnak jegyáremelést

A BKV Szabó Máténak arra a jelentésére adott válaszokat, amelyben az ombudsman a jegyellenőrök viselkedésével, a jegyeladási és pótdíjazási gyakorlattal, valamint a BKV követeléseinek érvényesítésével kapcsolatban fogalmazott meg kritikát. A közlekedési vállalat válaszlevele szerint a BKV vezetője intézkedett, illetve intézkedést tervez a jegyellenőrök és biztonsági őrök azonosíthatóságával, az ellenőrök viselkedésével, az elhúzódó panaszkezelés gyakorlatával és a BKV üzletszabályzatának elkészítésével kapcsolatban – tudatta az ombudsman hivatala.

Szabó Máté jelentése korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a hozzá benyújtott panaszok közül több is kifogásolta az ellenőrök „otromba” stílusát, s az utasok emberi méltóságát sértő inzultusokat. Az ombudsman szerint a panaszokra a közlekedési vállalat nem egyszer csak hónapok után válaszolt, és reakcióiban sokszor nem tükröződött vissza, hogy a vizsgálat elfogulatlan és korrekt lett volna. A biztos most megismételte, hogy nem elegendő, ha csak a BKV Zrt. megbízásából dolgozó biztonsági őröket intik a kulturált munkavégzésre. Ugyanezt meg kell követelni a vállalattal munkaviszonyban lévő ellenőröktől, tehát a saját alkalmazottaktól is – emlékeztetett az ombudsman jelentésében foglaltakra Országgyűlési Biztos Hivatala.

A szerdai tájékoztatás szerint az ombudsman továbbra sem tartja elfogadhatónak azokat az érveket, amelyek a vállalat jegyeladási, pótdíjazási gyakorlatát magyarázzák. Továbbra is kifogásolja, hogy nem minden megállóban vásárolható menetjegy, de pótdíjat fizettetnek az utassal, aki ilyen megállóban jegy nélkül szállt fel. Azt azonban nem vitatja, hogy a probléma orvoslása pénzbe és időbe kerül. A jogos követeléseket jogszerű módon kell érvényesíteni – írta előző jelenésében az ombudsman. Emellett az erre irányuló eljárás tisztességes voltát hiányolta. Akkor a tisztességes eljáráshoz való joggal ellentétesnek minősítette, hogy a BKV a követeléseit a jogszabályban meghatározott egyéves elévülési időn túl, öt esztendőn át kívánja érvényesíteni.

A közlekedési vállalat vezérigazgatójának válasza nyomán is aggályosnak tartja az érvelést, mely szerint az egyéves határidő csak a követelés bírósági érvényesítését teszi sikertelenné, de az elévülés után is fel lehet szólítani az érintetteket a fizetésre, tekintettel arra, hogy az elévült tartozás teljesítésére vonatkozó felszólítás önmagában ugyan nem jogszerűtlen, de a biztos szerint „nem tisztességes”. Azt Szabó Máté is elismeri, hogy egy 1981 óta érvényben lévő minisztertanácsi rendelet értelmében az egyéves elévülési idő csak az autóbuszon, trolibuszon, és villamoson utazókra vonatkozik, a HÉV-en és a metrón utazókra viszont nem. A biztos szerint – a BKV véleményével szemben – ezt az ellentmondást nem csak a jogalkotó oldja fel. Az Alkotmány ugyanis tilt minden hátrányos megkülönböztetést, így a különböző járműveken utazók megkülönböztetését is – hívta fel a figyelmet.

(MTI)