Csonki István elmondta: a nagyvízi mederbe sorolt bátai ingatlanok egy részénél csak a kerteket érintette az ár, a lakóházakat nem. Mivel azonban az ingatlanok nincsenek megosztva, a besorolást a tulajdoni lapokon sem lehetett külön bejegyezni. Így került az árvíz által nem veszélyeztetett házakra a bejegyzés – tette hozzá. Az igazgató azt javasolta a bátaiaknak, hogy osszák meg a szóban forgó ingatlanokat, és kérjenek új eljárást az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőségtől. Mint ismert, a bátai önkormányzat október 31-én megfellebbezte a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KKTVF) határozatát, amellyel összesen 1020 bátai ingatlant, köztük 82 lakóházat sorolt az árhullám által rendszeresen elöntött ún. nagyvízi mederbe.
Az érintettek azt sérelmezték, hogy ezzel jelentősen csökken házaik értéke. Sziebert György polgármester reményei szerint a fellebbezés után lényegesen kevesebb lakóházat érint majd hátrányosan a besorolás. A KKTVF közleményében felhívta a figyelmet: a hatóság az 1995-ös vízgazdálkodási törvény alapján jegyeztette be az ingatlan-nyilvántartásban a nagyvízi mederbe sorolást. A lehatárolást pedig a vízügyi igazgatóságok kérelme alapján végezték el. Csonki István hangsúlyozta, hogy a KKVI 2008 tavaszán minden önkormányzatot értesített, ám – hasonlóan a felügyelőség határozatához –, nem érkezett észrevétel. A felügyelőség ezután jegyeztette be a besorolást a földhivatalnál. A meghatározás alapja egyébként az eddigi legnagyobb árhullám szintjénél fél méterrel magasabb vízszint, a Balti-tenger szintje felett 90,7 méter – magyarázta az igazgató. A vízügyi szakember elmondása szerint országszerte százezres nagyságrendű ingatlant érint a nagyvízi mederbe sorolás. Eddig Ercsiből és Rácalmás térségéből érkeztek hasonló panaszok, de lehet, hogy több településen is ezután értesülnek arról, hogy telküket az ártérhez sorolták.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
