Az ítélet indoklásában Balogh Tamás bíró kifejtette: az állam nem élhet vissza a rá bízott dolgokkal, vagyis a második világháború idején az egykori politikus által letétbe helyezett műtárgyakat nem államosíthatta. Az államnak garanciális kötelezettségek mellett kell gondoskodnia a rábízott tárgyakról, az Alkotmány, valamint a polgári törvénykönyv is rögzíti a magán- és a köztulajdon egyenlőségét és azonos védelmét.
Az indoklás szerint a keszthelyi múzeumnak semmilyen törvényes jogcíme nincs arra, hogy megtartsa az ógörög mitológiai jelenetet ábrázoló porcelán szobrot, a tulajdonjogát ugyanis sem elbirtoklással, sem államosítással nem szerezhette meg. Az intézmény a szobrot csak megőrzésre kapta, az írásban már nem fellelhető, de egyéb dokumentumok alapján bizonyítottan létezett letéti szerződés ugyanis nem szűnt meg az elmúlt több mint 60 év alatt.
Az ítélet ellen 15 napon belül fellebbezhetnek a peres felek. A keszthelyi pert tavaly novemberben ingóság kiadása címén indította Sigray Antal hat örököse. A leszármazottak ezt megelőzően egyezséget ajánlottak annak az öt közgyűjteménynek, amely a gróf mintegy 250 műtárgyát őrizte, de csak a Szépművészeti Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum adta ki az értékeket.
Az örökösök tavaly már a Magyar Nemzeti Múzeum ellen jogerősen pert nyertek egy festmény kiadásáért. Az Ocskay Johannát ábrázoló alkotást megegyezés híján tavaly novemberben végrehajtóval hozták ki a közgyűjteményből.
(mti)
