A törvényjavaslat általános indoklása szerint a fémek értékesítésével foglalkozó kereskedelmi egységek egészére vonatkozó törvényjavaslatban foglalt szigorításokra elsősorban a fémkereskedelemben elkövetett bűncselekmények nagy száma, valamint a törvénytelenségek által okozott „kiemelkedő nemzetgazdasági súlyú károk” miatt volt szükség.
A törvényjavaslat célja a fémhulladékok, fémtörmelékek és másodnyersanyagok piacának átláthatóvá tétele; valamint a feldolgozásra kerülő fémek nyomon követhetőségének, így a kötelezettségek számon kérhetőségének biztosítása – olvasható a jogszabály tervezetében.
Fónagy János (Fidesz) a bizottság ülésén elmondta: ellenzéki képviselőként kész támogatni a szigorító javaslatot, ugyanakkor azt csupán felületi megoldásnak tartja. Hangsúlyozta: Magyarországon csupán a vállalatok szintjén létezik legális fémkereskedelem, míg lakossági fémgyűjtésre gyakorlatilag csak törvénytelen eszközökkel kerülhet sor. A fideszes politikus szerint ezért hosszú távon az „egész magán fémkereskedelem megkérdőjelezésére” és egy újbóli állami monopólium kialakítására van szükség a szektorban.
Kapolyi László (MSZP) egyetértett a törvényjavaslat céljával; továbbá szorgalmazta az ügy sürgős parlamenti tárgyalását, valamint „az állami szabályozás lehetőségének nyitva hagyását”. A törvényjavaslattal szintén egyetértő Bencsik János (Fidesz) megjegyezte: a szabályozásból többek között kimaradt a kiskorú elkövetők felelősségének szabályozása, valamint a lomtalanításnál kihelyezett fémhulladékok tulajdonosi szabályozása.
A szakmai érdekképviseletek közös álláspontját ismertető Horváth Ferenc csupán a törvényjavaslatban előírt 15 napos tárolási kötelezettséggel nem értett egyet. Horváth Ferenc, egyebek mellett a Magyar Fémhulladék Forgalmazók és Feldolgozók Szövetségének, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szervezetének nevében 3 napos tárolási határidőt javasolt, hangsúlyozva, hogy az eredeti elképzelés csak a jogszerűen működő társaságokat sújtaná, míg a fémlopást nem szorítaná vissza.
(MTI)
