A nemzetiszínű szalag viselése nem lehet indok az igazoltatásra

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a „jogállamiság elvével összefüggő visszásságot okozott”, mert egy olyan ügyben rendelkezett, ami a rendőrség hatáskörébe tartozott volna – szögezte le Szabó Máté az idei október 23-i nemzeti ünnep kapcsán. Az ombudsman több alkotmányos visszásságot is talált.

Több alkotmányos visszásságot is talált az ombudsman az idei október 23-i nemzeti ünnepen a rendőrség tevékenységében; Szabó Máté szerdán közzétett jelentésében egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a rendőrök nemzetiszínű szalag vagy nyakban lógó síp miatt igazoltatták az embereket. Az Országgyűlési Biztos Hivatala a távirati irodának megküldött közleményében arra mutatott rá, hogy a nemzetiszínű szalag vagy a síp viselése az elmúlt években egyfajta vélemény kifejezéseként, tiltakozásként jelent meg a budapesti utcákon. Szabó Máté szerint ezért a véleményüket ilyen módon kifejezők igazoltatása „egy megítélés alá esik a vélemény közlésének előzetes betiltásával, vagyis a cenzúrával”. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi, azaz sérült ez a jog is azzal, hogy a rendőröket a nemzeti szalagos, sípos emberek igazoltatására utasították – szögezte le az ombudsman.

A jelentés kitér arra is, hogy október 23-án azonban volt olyan rendezvény, amelynél a szervezők határozott kérése ellenére a rendőrök a beléptetőkapuknál, illetve azok közvetlen előterében igazoltattak, csomagokat és ruházatot vizsgáltak át. Ezzel összefüggésben Szabó Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvény, az ott tartózkodók biztonságának védelme, a gyülekezés békés jellegének fenntartása a törvény szerint a rendező kötelezettsége, a rendőrség pedig csak felkérésre működik közre. Az állampolgári jogok biztosa szerint a rendőrségi eljárás nem korlátozhatja a gyülekezés szabadságát és a véleményszabadság szorosan hozzákapcsolódó jogát. Márpedig a szervezők kifejezett előzetes tiltakozása ellenére alkalmazott „új beléptetési rend” objektíve alkalmas volt arra, hogy a részt venni kívánókat távol tartsa a rendezvénytől, szükségtelenül és aránytalanul korlátozva a békés gyülekezés jogát – írja.

Az Országgyűlési Biztos Hivatalának munkatársai, akik több rendezvényen is megjelentek, azt tapasztalták, hogy „bár a tömegkezelési feladatokat megelőző eligazításokon rendszeresen felhívják az állomány figyelmét az azonosító számok megfelelő felhelyezésére, a rendezvényeket biztosító rendőrök ebben meglehetősen kreatívak”.

Úgy látják, a szabályozás hiányosságára vezethető vissza az is, hogy a védőfelszerelésen lévő azonosító nem egyezik meg a rendőr jelvényén szereplővel, és a tépőzáras, hímzett számok már közelről se olvashatók le egyértelműen. Az ombudsman megállapította azt is, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a „jogállamiság elvével összefüggő visszásságot okozott”, mert egy olyan ügyben rendelkezett, amely a rendőrség hatáskörébe tartozott volna. Utalt arra, hogy az államtitkár utasítására tértek el a központi ünnepségek biztosítási tervétől, és nem zárták le az M2-es metróvonal Kossuth téri állomását. Az ünnepségek egyik helyszínén az ombudsman munkatársait háromszor is igazoltatták, miután a rendőrök nem fogadták el az állampolgári jogok biztosának megbízólevelét. A jelentés ugyanakkor kitér arra is, hogy Budapest rendőrfőkapitánya utóbb elnézést kért a szakszerűtlen intézkedésért. Az ombudsmani hivatal közlése szerint az alapvető jogokkal összefüggő visszásságok orvoslása, valamint az országosan egységes jogalkalmazás érdekében Szabó Máté az Országgyűléshez, a szakminiszterhez és az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.

(MTI)